A tőzsdei kereskedésünk során rengeteg mentális gáttal szembesülünk, kezdve a pozíció megnyitásától a lezárásáig. Nem mindegy, hogy miképp reagáljuk le a hirtelen bekövetkező árfolyamváltozásokat, hogyan zárjuk le pozícióinkat veszteségben, vagy hogyan súlyozzuk a portfóliónkban jelenlévő elemeket. Biztosan nyerő, általánosan elérhető stratégia nem létezik, mivel ha létezne, akkor az felszámolná a megvalósulás lehetőségét. Viszont vannak olyan folyamatok, amik a piacokon megfigyelhetőek és, amiket felhasználva jobb befektetési döntéseket tudunk hozni. Ebben a bejegyzésben az egyik ilyen folyamatról lesz szó, amit ugyan nagyon ritkán emleget a szakirodalom és a szaksajtó, de az egyik legfontosabb momentuma a tőzsdei kereskedésnek. Ismerkedjünk meg a Pain Trader-el avagy magyarul a fájdalommal történő kereskedéssel.
A Pain Trade, mint folyamat arra, utal, hogy a piac időről-időre igyekszik a lehető legnagyobb fájdalmat okozni a tőzsdei kereskedőknek. Vagyis, ha sokan nagy veszteséggel állnak a pozíciójukban, akkor a piac a kevesek irányába fog mozogni, mindegy, hogy vételi vagy eladási oldalról van szó. Ennek a megközelítésnek további gyakorlati eredménye az is lehet, hogy a tőzsdei kereskedők több mint 70%-a veszít a kereskedései során. De mi lehet az oka annak, hogy a piac fájdalmat okoz a szereplőknek? Titokzatos összeesküvés, piaci manipulációk vagy esetleg kereskedési folyamatok eredménye?
Ahhoz, hogy megértsük a jelenséget, érdemes azt két részre bontani.
- pozícionáltság mérete és aránya (avagy a piaci résztvevők hány százaléka gondolja, hogy az árfolyam növekedni vagy csökkenni fog)
- kontráriánus (a meglévő trend elleni) kereskedés
A pozícionáltságból meglehet állapítani, hogy a piaci szereplők, milyen súllyal és milyen aránnyal vesznek fel pozíciókat. Az ilyen irányú adatok gyűjtése viszont nagyon nehézkes. Néhány online oldal mutat pozícionáltságot mutató adatokat, de azok jellemzően a felvett pozíciók súlyát nem mutatják. A Pain Trade központi eleme, hogy kereskedőként a többségi konszenzus ELLEN veszünk fel pozíciót és hagyjuk kifutni a következő periódusban. A kereskedés célja, az hogy arra fogadunk, hogy a mostani vesztesek további nagy veszteségeket fognak felhalmozni. A mögöttes gondolat pedig az, hogy ha sokan vettek fel egy bizonyos irányba pozíciót, akkor ez a jövőben meg fog változni, így az árfolyam abba az irányba fog változni, amely irányba korábban kevesen fogadtak. Hasonló megközelítés látható a „vedd meg a pletykát, add el a hírt” (buy the rumour, sell the news) megközelítésben, hiszen ott is a befektetési stratégia az uralkodó hangulat ellen fogad.Viszont akkor mi a különbség a Pain Trade és a klasszikus „vedd meg a pletykát, add el a hírt” stratégia között? A válasz a döntéshozatal során figyelembe vett adatokban rejlik. Amíg a Pain Trade mindig a piaci pozícionáltságot veszi figyelembe, addig a másik stratégia az árfolyammozgásra illetve a hírekre épít. A Pain Trade kialakulásának második feltétele, hogy legyen egy masszív változás a piaci hangulatban és alakuljon ki egy korábban kialakuló trend, ami ellen rengeteg kontráriánus kereskedő vesz fel pozíciót, ami magával vonzza a magas pozíciónáltság kialakulását.
A Pain Trade esetében, egy masszív piaci emelkedés és elterjedt romló megítélés mellett további emelkedésre, míg csökkenő árfolyam, és nagyobb vételi pozíciók megléte mellett, további esésre érdemes fogadni.
Az elmélet gyakorlati megnyilvánulásai:
Cloudfare (NET):
Kereskedők véleménye
Árfolyam
Érdemes megfigyelni, ahogy az árfolyam durva emelkedése egyre több medvét vonzz be a piacra, viszont az árfolyam nem reagál a jelenlétükre, hanem tovább emelkedik nagy veszteségeket okozva a csökkenésre fogadóknak.
(piros vonal, bal tengely: nettó spekulatív pozíciók; zöld vonal, jobb tengely: S&P500 index értéke pontban
Az S&P 500 esetében is megfigyelhető, hogy, amikor 2014 októberében, amikor hirtelen negatív lett a pozícionáltság egy emelkedő trend során, további egy hónapos emelkedés alakult ki a piacokon. Viszont amikor a pozícionáltság emelkedésre irányult 2015 elején, olyankor a piacokon nehezen alakult ki növekedő trend.
Ellenőrizd tudásod: A Pain Trade megközelítés szerint milyen irányú pozíciót vennétek fel 2015. április elején az S&P500 indexre vonatkozóan?
Az elmélet buktatói:
Ugyan, nagyon meggyőző tud lenni az elméleti megközelítés szerint a Pain Trade felfogás, viszont vannak korlátai is, vagyis nem mindig működik:
1. Nehezen lehet megállapítani a pozícionáltság pontos irányát és méretét, mivel sok esetben ezek az adatok nem publikusak. Amennyiben, nem elég egyirányú a kereskedői vélemény vagy nem alakul ki megfelelő pozícióméret, úgy a további fájdalomra történő esély csökken. A Robinhood tőzsdei kereskedési platformnak ugyan volt nyilvánosan elérhető része, amely mutatta, hogy hány felhasználója rendelkezik részvényekkel, viszont a lakossági felhasználók nagy veszteségeit és felháborodását látva a platform megszüntette ezt a funkciót.
2. A Pain Trade veszélye az, hogy újabb pozíciók is nyílhatnak a többségi irány, irányába. Ennek jó példája a GameStop vagy az AMC részvények exponenciális növekedési fázisa, ahol egy átmeneti csökkenő optimizmust újabb, mindent elsöprő vételi hullám követte, így hiába volt a pozíciónáltság magas és emelkedésre irányuló, az átmeneti csökkenő trendet az újabb vételi hullám és az árfolyam felrobbanása követte.
3. A Pain Trade koncepciója, nem számol a hirtelen bekövetkező hírekkel, így ezek mind pozitív, mind negatív irányba elsülhetnek.
4. Egyszerűen a többségi véleménynek lesz igaza és az árfolyam az általuk várt irányba változik.
Összességében elmondható, hogy a Pain Trade koncepciót akkor érdemes használni, ha megtudjuk határozni a pozíciónáltságot illetve a korábbi trendet. Nem érdemes használni hirtelen hír/hangulatingadozás vezette papírok esetében, valamint itt sem lehetünk biztosak a kereskedésünk végkimenetelében.
KEBA – 2021. Október