Most alapvetően azt járjuk körbe, hogy egy hazai kisbefektető számára melyek a legfontosabb szempontok a kötvények kapcsán, tehát nem cél a kötvények témakörének teljes körű tárgyalása. Az oldal alján megadunk néhány linket, ahol részletesebben is tudtok tájékozódni.
Milyen típusú értékpapír a kötvény?
A kötvény a részvény mellett az egyik legklasszikusabb értékpapírfajta. A kötvény a részvénnyel ellentétben viszont nem tulajdonviszonyt, hanem hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a kötvény kibocsátója a hitelfelvevő (adós), a kötvény vásárlója (birtokosa) pedig a hitelező. A kötvény kibocsátója vállalja, hogy a kötvényben leírtaknak megfelelően a kötvény lejáratakor visszafizeti a kölcsönkapott tőkét (a névértéket), valamint a kötvény kibocsátása és lejárata közti időben előre meghatározott feltételek mentén jellemzően kamatot is fizet. A kötvényeknek a részvényekkel ellentétben tehát van lejárata.
A kötvényvásárlás céljai
Mielőtt tovább mennénk, fontos rögzíteni, hogy milyen célokból lehet érdemes kötvényt vásárolni.
Sok (kis)befektető egy kötvényt azért vásárol, hogy lejáratig tartsa és addig kamatjövedelemhez jusson. Tipikusan a lakossági állampapírok azok, amelyeket ezért vesz egy kisbefektető, illetve esetleg rövid-vagy középtávú lejáratú egyéb állampapírokat.
Ugyanakkor egy 30, vagy egy 50 év múlva lejáró értékpapírt kevesen vesznek meg úgy, hogy azt mindenképp lejáratig akarják tartani, illetve sokan eleve kizárólag spekulációs célból vásárolják, azaz ugyanúgy a vételi és eladási árfolyam különbözetén akarnak nyerni, mint akik részvényt vásárolnak. (Mindezt később részletezzük.)
Viszonylag nagyobb összegű megtakarítás esetén a bankbetéttel szemben szempont lehet még az, hogy míg a bankbetétekre vonatkozóan az OBA garancia 100.000 euró értékig terjed, addig állampapírok esetén nincs felső limit az állami garanciavállalásra.
Kevés olyan pénzügyi portfólió van, amely a részvények mellett ne tartalmazna kötvényeket is.
A kötvények csoportosítása
A) Kibocsátó szerint
- Állampapírok
- Vállalati kötvények
- Itt nem részletezzük: banki kötvények, önkormányzati kötvények
A hazai állampapírokat tovább is lehet bontani. Vannak kizárólag a lakosság számára kibocsátott kötvények (pl. Prémium Magyar Állampapír), ezzel szemben az ún. Magyar Államkötvényeket és a Diszkont Kincstárjegyeket bárki, tehát intézményi befektetők is vásárolhatják. A részletekért lásd: https://www.allampapir.hu/
B) A kötvények csoportosítása lejárat szerint
A kötvényeket lejárat szerint is csoportosítjuk. vannak rövid-, közép- és hosszú lejáratú kötvények. Előfordulnak 50, vagy akár 100 éves kötvények is!
C) A kötvények csoportosítása a kamatozás módja szerint
A kötvényeket kamatozás szerint is csoportosítjuk.
A legegyszerűbb a fix kamatozású kötvény, az esetben a kötvény kibocsátásakor pontosan kalkulálható, hogy mikor mennyi kamatot fizet a kötvény.
Ennél komplikáltabb a változó kamatozású kötvény. Ez esetben valamilyen pénzügyi paraméterhez kötik a kamatlábat, pl. az inflációs értékhez, így a kifizetett kamat mértéke évről évre változik.
Vannak formailag nem kamatozó kötvények, ilyenek a diszkont kincstárjegyek. Ezek működése egyszerű: kibocsátásra névérték alatt kerül sor, a befektető haszna pedig a kibocsátáskori árfolyam és a névérték különbözete. (Azaz pl. ha egy 12 hónapos, 10 ezer forint névértékű diszkont kincstárjegyet 9523 forinton bocsátanak ki, akkor a befektető haszna 473 ft, ami 5%-os hozamnak felel meg.
A kötvények kibocsátása és megvásárlása
Kisbefektetői szempontból az egyik legfontosabb, hogy hogyan és hol vásárolhatjuk meg a kötvényeket. Erre is igaz az alapvető elvi mondás, hogy: attól függ.
Lakossági állampapírt közvetlenül a kibocsátótól, azaz az államtól (vagy egy forgalmazó banktól) vásárolhatunk. Emellett pl. egy banki kötvényt jegyezhetünk közvetlenül a kibocsátónál, azaz az adott banknál.
A nem lakossági állampapírokat (Magyar Államkötvény, Diszkont Kincstárjegy) a kisbefektetők nem tudják kibocsátáskor (az ún. aukció keretében) megvásárolni. Ehelyett a már forgalomban lévő kötvényekkel tudnak kereskedni valamilyen másodlagos piacon. Így tehát van arra lehetőségünk, hogy megvegyünk egy 10 éve kibocsátott és 8 év múlva lejáró Magyar Államkötvényt, de arra is, hogy azt 3 év múlva értékesítsük.
A vállalati kötvények hazai piaca viszonylag kicsi, illetve nehezebben érhetőek el, mint sok nyugati tőkepiacon. Alapvetően itt is igaz, ami az állampapírok esetén, hogy itt is a másodlagos piac az, amire érdemes fókuszálni.
Kötvények vásárlásához (és tartásához) ugyanúgy értékpapírszámla szükséges, mint más értékpapírfajta esetén. Fontos, hogy az adott szolgáltató biztosítsa a hozzáférést: nem minden befektetési szolgáltatónál tudunk kötvényeket vásárolni, illetve lehet korlátozva azok köre. Így számlanyitás előtt érdemes erre is odafigyelni.
A kötvények kockázata
A kötvény sem kockázatmentes! Lássuk a legfontosabbakat.
Visszafizetési kockázat
A kötvények kapcsán a tőke és a kamatok kifizetését a kibocsátó garantálja, emiatt egy adott kötvény kockázatát nagymértékben az határozza meg, hogy a kötvény kibocsátója vajon mennyire megbízható adós? A legkisebb kockázat elvileg az állampapírok esetén van, emiatt ezek kamatlába (hozama) jellemzően alacsonyabb, mint a vállalati kötvényeké. (Ugyanakkor az egyes államok nagyon eltérő kockázattal rendelkeznek és időnként csőd szélére vagy akár csődbe is tudnak menni – lásd az elmúlt évtizedekből pl. az argentin vagy a görög állam esetét.) Az egyes államok kötvényeinek a hozamát egymáshoz is szokás mérni, Európában pl. a német államkötvény az, amihez viszonyítani szokták a többi állam kötvényeinek a hozamát. Vállalatok esetén is igaz: minél kockázatosabb egy cég, annál nagyobb hozammal forognak a kötvényei, hiszen jelentős a kockázati felár.
Likviditási kockázat
Bármely értékpapírnál szempont, hogy van-e a másodlagos piacon megfelelő forgalom, azaz az adott értékpapírt a kedvünk szerinti időpontban megvehetjük és eladhatjuk-e? Ha nem, vagy csak nehezen, akkor ez egyfajta kockázat, hiszen lehet ugyan, hogy pl. az árfolyam éppen kedvező, ha mégsem tudjuk eladni a kötvényt.
Lakossági állampapírok (pl. Prémium Magyar Állampapír, Magyar Állampapír Plusz) esetén ez a kockázat egy átlagos kisbefektető esetén lényegesen kisebb, hiszen a Kincstárnak bármikor eladhatjuk a kötvényeinket. Itt tehát nem a befektetők állnak egymással kapcsolatban, hanem a Kincstár – vagy adott szolgáltató – és az ügyfél.
Árfolyamkockázat
Az adott kötvény kamatlába alapvetően attól függ, hogy a kötvény kibocsátásakor milyenek voltak a befektetők (hitelezők) részéről a hozamelvárások. Ugyanakkor a kibocsátás és a lejárat között a hozamelvárások folyamatosan változnak és ez folyamatosan hatással van a kötvény árfolyamára. Amennyiben csökkennek a hozamelvárások (mert pl. a kibocsátó kockázata csökken), akkor a kötvények árfolyama felfelé mozdul, amennyiben viszont emelkednek a hozamelvárások (mert pl. a kibocsátó kockázata nő), akkor a kötvények árfolyama lefelé mozdul. Tehát a hozam és a kockázat egymással fordítottan arányos: ha az egyik felfelé megy, a másik lefelé. Emiatt elképzelhető, hogy alacsonyabb árfolyamon tudunk eladni egy kötvényt, mint amilyen árfolyamon vettük.
https://www.boerse-frankfurt.de/bond/hu0000402532-ungarn-republik-6-75-11-28/charts
A fenti ábra a HU0000402532 ISIN kóddal rendelkező magyar kötvény árfolyamát mutatja a frankfurti tőzsdén. Látható, hogy a kötvény árfolyama meredeken emelkedett 2013 és 2015 között (tehát a hozamuk csökkent), majd hosszú stagnálás után hirtelen esni kezdett (tehát a hozamuk nőtt).
A kötvényektől elvárt hozam nem kizárólag azon múlhat, hogy egy adott országról (vagy vállalatról) mi a befektetői vélekedés. Számít természetesen az is, hogy más országok kötvénypiacain milyen folyamatok zajlanak és ha pl. ha egy viszonylag biztonságosabbnak tekintett ország kötvényeinek a hozama nő, akkor természetesen megnő a kockázatosabb országok kötvényei kapcsán támasztott hozamelvárás is. Tehát a globális hangulat ugyanúgy fontos a kötvénypiacokon, mint a részvénypiacokon!
Amennyiben tehát, mint (kis)befektető, egy kötvény árfolyamára spekulálunk, akkor érdemes venni, ha a hozamok csökkenésére számítunk, ezzel szemben eladni pedig akkor, ha a hozamok emelkedésére számítunk. Ökölszabályként az is elmondható, hogy minél később van egy adott kötvény lejárata, annál volatilisebb az árfolyama, míg egy lejárathoz közeli kötvény árfolyama már kisebb mértékben mozog, hiszen a kötvény lejáratkor kifizeti a névértéket.
Amennyiben egy adott kötvényt a lejáratig akarjuk tartani (pl. a lakossági állampapírok jellemzően ilyenek, de egy piaci állampapírral, vagy egy vállalati kötvénnyel is tervezhetjük ezt), akkor az árfolyammozgás elvileg kevésbé érdekel bennünket, ugyanakkor a kockázat továbbra is létezik.
Devizaárfolyamkockázat
Amennyiben más országok, vagy a magyar állam nem forintban denominált kötvényeit vesszük, akkor természetesen futjuk a devizaárfolyamkockázatot is!
Kötvény, vagy más kötvényalapú értékpapírok
Kötvények vásárlása mellett vásárolhatunk olyan befektetési alapokat vagy ETF-eket, amelyek kötvényeket tartalmaznak. Ebben az esetben a kockázatunk némileg csökkenhet, ugyanakkor az adott értékpapír (azaz befektetési jegy vagy ETF) kibocsátója természetesen költséget számít fel a részünkre. Másfelől kisbefektetői szemszögből fontos szempont lehet az is, hogy pl. egy adott ország által kibocsátott kötvényeket hogyan tudjuk elérni egyszerűbben és költséghatékonyabban – sok esetben ugyanis nem, vagy csak nagyon nagy költségek árán tudnánk megvenni egy adott ország által kibocsájtott kötvényt, ilyen esetben költségoldalról is megfontolandó lehet pl. egy ETF. További részletekért lásd az ETF-ekről szóló írásunkat.
Léteznek kötvény CFD-k is, ezek hasonlóan működnek, mint a részvény CFD-k, így tekintsétek át a CFD-kről szóló írásunkat! A játékban kötvényekre spekulálni ETF-eken és CFD-ken keresztül lehet.
További részletekért lásd:
A magyar állampapírokról egyszerűen:
A hazai kötvénypiac legfontosabb adatai:
https://terminal.portfolio.hu/referenciahozamok
Különböző országok kötvényei (a grafikon keresőjébe kezdjétek el beírni az adott ország nevét)