banner

Trógerbrókerek – 2016

Szerző:
KEBA Admin

BUDAPESTI NYEREMÉNY UTAZÁS

Tróger Bróker csapat

Az tőzsdejáték által nyújtott nyereményutazás 2016.08.22-től 2016.08.25-ig tartott. Három fős csapatunkkal, valamint Viakter Blanka felkészítő tanárnővel, vonattal érkeztünk meg Budapestre. A vasútállomáson várt bennünket Kárpáti István, aki ismertette a nevezetesebb útvonalakat a városban.

Mivel az idő elég csapadékos volt, nem nagyon tudtunk kimozdulni a szállásunkról, csak a közeli Aréna Plazába látogattunk el. Lefekvés előtt részletesen elterveztük, hogy milyen nevezetességeket szeretnénk megnézni a következő napokban.

Kedd reggel már a nap meleg sugaraira ébredhettünk, és neki indulhattunk az az napra kitűzött útvonalaknak. Az első állomás a Parlament volt. A megbeszélt időpontnál kicsit előbb érkeztünk és kívülről csodálhattuk meg az épület sajátos stílusát, a körülötte lévő szobrokat. A parlamentet őrző katonák nagyon felkeltették a figyelmünket, azzal ahogy váltották az őrséget és meneteltek a zászló körül. Kárpáti István érkezésével bementünk az épületbe. Kapott mindenki egy fülhallgatót, melyen keresztül hallottuk az idegenvezető ismertető szavait. Elmondták, hogy az Országház építésénél nem vették figyelembe az anyagiakat és 22-23 karátos aranyból, mintegy 40 kilogrammot használtak fel. Az egyik legszebb parlamentnek tartják. Igyekeztek hazai anyagokból kiépíteni az épület belsejét, de más országokból is hozattak különféle márvány fajtákat. Megtekinthettük a híres magyar koronát, és a rajta álló, görbe keresztet, melynek története még ma is csak rejtély és találgatás. A koronát négy katona őrizte öt órás váltásokkal. A Magyar Országház egyik legnagyobb sajátossága a ház fűtési és szellőztetési rendszere, ami a maga korában, Európában az egyik legmodernebbnek számított. Némi megújítás után ma is tökéletesen működik.

A Parlament látogatása után a híres Terror Háza Múzeum volt a következő állomás. A múzeum közepén megtekinthettünk egy 20. századbeli tankot. Az épület emeletekre volt osztva és a kornak megfelelő bútorokkal és kellékekkel volt berendezve. Több videó felvételt is megnézhettünk a kommunizmusbeli borzalmakról és az emberek szörnyű sorsáról.

A múzeum legérdekesebb része mégis csak a pince volt, ahol az embereket kínozták, vagy akár meg is ölték őket. Kicsit beleélhettük mi is magunkat, mert a zárkákban és kínzó kamrákba mi is bemehettünk.

Elszörnyedve jöttünk ki a múzeumból, de ezután elindultunk kiválasztani az ebéd elfogyasztásához legmegfelelőbb helyet és a választásunk a fiatalok körében ismert Tibi atya gyorséttermére esett, ahol gyrost ebédeltünk.

A hangulatunk és a kedvünk máris vidámabbra fordult és már mentünk is a következő megállóhoz, ami a budai vár volt. A várhoz gyalog mentünk és útközbe gyönyörködhettünk a csodálatos tájképben. Amikor felértünk rengeteg turistával találtuk szembe magunkat. Több nevezetes szobrot láthattunk. A nagy séta után megpihentünk az egyik kis parkban, itt sajnálattal hallottuk, hogy István úr nem tud tovább velünk tartani így hát elbúcsúztunk tőle. A pihenő után pedig visszaindultunk a szállásunkra. A metró igénybevételével elmentünk bevásárolni és megvacsorázni megint csak az Aréna Plazába. Megterveztük a következő napot is és aludni tértünk.

Szerda reggel ismét egy csodaszép nap elé néztünk. Korábban keltünk a megszokottnál, hiszen fél tizenegyre volt megbeszélt időpontunk az Erste Bankban. Maga az épület elég messze volt a szállásunktól így igyekeztünk minél előbb elindulni, hogy ne késsünk. Kissé bizonytalanok voltunk a beszélgetés előtt mivel nem tudtuk pontosan mire számítsunk.

 

Mikor a hosszas városi közlekedés után végre megláttuk a kék ,,Erste Bank” feliratot egy hatalmas irodaház tetején kétségünk sem volt afelől, hogy jó helyen járunk. Azonnal csináltunk az épület előtt pár fotót. Miután bejelentkeztünk a recepción, rögtön felmehettünk az épület 8. emeletére ahol az Erste Befektetési Zrt. található. A liftből kilépve magával ragadó dunai táj fogadott bennünket, gyakorlatilag majdnem egész Budapest a lábaink előtt hevert. Ekkor már gondoltunk, hogy innen nem akármilyen élménnyel fogunk távozni. Bevezetek minket a részleg konferencia termébe, ahol egy nagy kerek asztalnál vártuk, hogy megérkezzenek a döntős csapatok. Addig volt alkalmunk bemutatkozni illetve pár szót váltani egy ottani dolgozóval. Miután megérkezett mindenki, elkezdődött az előadás, amelyet részlegvezetők tartottak nekünk, ami a végére egy tanulságos beszélgetésbe ment át. Volt szerencsénk beszélgetni Breczk Zoltánnal, aki az Erste befektetési szolgáltatások igazgatója. Sikerült nagyon sok érdekes és hasznos információt megtudnunk a tőzsdei rendszerről, mint az ügyfelek, mint a szolgáltató szemszögéből. Mikor körbevezettek minket az osztályon, olyan érzésünk volt mintha egy amerikai tőzsdés filmbe csöppentünk volna. Mindenfelé számítógépek és televíziók voltak, amik arra szolgáltak, hogy minél előbb értesülni tudjanak a legfrissebb pénzügyi eseményekről.

Izgatott állapotban hagytuk el az épületet, hiszen nagyon sok új tapasztalatot és élményt szereztünk ez a pár óra alatt. Annyira megragadott bennünket ez a látogatás, hogy majdnem egész nap erről beszélgettünk.

Nagyjából délután két óra körül hagytuk el az épületet, de a nap további részében sem tétlenkedtünk. Elmentünk a West End-be megebédelni, majd onnan elsétáltunk a Margit szigetre a Margit hídon keresztül. Maga a sétálás kissé megterhelő volt, de teljes mértékben kárpótolt minket a táj, amellyel utunk során találkoztunk. A Margitsziget is lenyűgöző volt, jó érzés volt látni ennyi beton épület után egy kis természetet is a város közepén. A parkban sokan voltak, leginkább sportoltak vagy sétáltak az emberek, de voltak olyanok is, akik csak leültek a Duna partra kikapcsolódni.

Miután bejártuk az egész szigetet és megkávéztunk metróra ültünk és ellátogattunk a Hősök terére. Ott sétáltunk, fényképeket csináltunk majd sétáltunk egyet a városligetben, majd meglátogattuk Vajdahunyad várát, amely egy látványos tóparti kastély. A naplementét pedig a tóparton élveztük. így egész jó hangulatban fejeztük be a mozgalmas, tapasztalatokkal teli napot.

A nap végén eldöntöttük, hogy még bevásárolunk a hazafelé vezető hosszú útra, mivelhogy elérkeztünk a budapesti kiruccanásunk végére.

Összességében elmondhatjuk, hogy ez egy életre szóló élmény volt számunkra, hiszen nagyon sokat tanultunk, láttunk, tapasztaltunk az út során. Mindannyian egyetértünk abban, hogy még visszatérünk ebbe az élettel teli, elragadó városba.

Cikkkategóriák:
Élménybeszámolók

Hozzászólások lezárva.

KEBA menü