banner

Tőzsdejáték versus Valóság

Szerző:
KEBA admin

Tőzsdejáték versus Valóság

Sügér iránytű, 3. rész.

A cikk a 2014/15-ös verseny idején íródott, de ezt leszámítva mindig aktuális.

Ebben a jegyzetben azt vizsgáljuk meg, hogy mennyiben hasonló és mennyiben más egy virtuális, azaz játékpénzzel működő tőzsdejáték és a valódi tőkével, éles számlán végrehajtott kereskedés és kitérünk az idei tőzsdejáték eddigi tapasztalataira is.

   

Kezdjük a hasonlóságokkal.

A játékban használt demószámla és az éles számla 99%-ban megegyezik. A különbség igazából csak abban rejlik, hogy néhány termékcsoport nem elérhető és néhány egyéb funkció is ki van kapcsolva, de a részvény/ETF és a CFD kereskedés módja megegyezik az éles számlás verzióval, még a jutalékok is ugyanazok. A felugró, üzletkötést visszaigazoló ablakok és a margin call figyelmeztetések is teljes mértékben megegyeznek.

A hasonlóságok itt véget is érnek.

Ami alapvetően megkülönbözteti a demó-és az éles számlás kerekedést, az a pszichológia és a kitűzött célok. Nézzük, mit jelent mindez!

  1. Félelem és mohóság

   

Az embert ősidők óta ez a két érzés mozgatja, legyen szó egy vadkan elejtéséről, egy kereskedőhajó megcsáklyázásáról, vagy a tőzsdei kereskedésről.

Sokan gondolják azt egy éles számla megnyitásakor, hogy elfogadják a kockázatot és ezzel azt is, hogy a leendő portfolió értéke jelentősen ingadozhat, időnként 5-10%-os, vagy még nagyobb esésekkel. Aztán amikor nemcsak az elméletben, hanem a gyakorlatban is átélnek egy-egy jelentős árfolyamváltozást (nemcsak esést, erről majd később), akkor támadnak fel bennük azok az érzelmek, amelyek alapvetően befolyásolják őket a döntéseikben.

Hogyan?

Árfolyamesés esetén (most az egyszerűség kedvéért végig vételi pozícióban gondolkodunk) megijednek és vagy pánikszerűen eladják a részvényüket, vagy esetleg bár pánikolnak és remegnek, de tartják a pakkjukat, hiszen „előbb-utóbb csak visszamegy”. Egyébként ilyen esetben az eladás és a tartás is lehet jó, ha az megfontolt, azaz észérveken alapul, nem pedig az érzelmeken. A probléma akkor keletkezik, ha az érzelmek átveszik az irányítást.

Érdekes módon nemcsak egy esés okoz stresszt! Az is idegesítő, amikor a befektetésünk már jókora pluszban van, de még nem realizáltuk. Ekkor sajnos sokszor előfordul, hogy a befektető eladja az „aranytojást tojó tyúkot”, azaz megelégszik az egyébként esetleg magas nyereséggel, mivel a lényeg, hogy söpörjük be MOST a hasznot. Mohó is, hiszen most kell neki a pénz és fél attól, hogy az egyelőre virtuális nyeresége a jövőben elvész.

Demószámla és játékpénz esetén nincs meg az igazi pénz adta stressz, így az a furcsa helyzet állhat elő, hogy a kockázatmenedzsment sokkal jobban működik a legtöbb embernél, mint egy éles számlán. Úgy is fogalmazhatunk, hogy demószámlán mindenki ász, majd amikor a demószámlán elért sikereken felbuzdulva éles számlát nyit, meglepve tapasztalja, hogy így kevésbé megy….

  1. Diverzifikáció és pozícióméretezés

A befektetések egyik szokásos alapelve, hogy a tőkénket különböző típusú befektetésekbe tegyük, illetve részvénybefektetés során ne egy, hanem több vállalat részvényeit vegyük, így csökkentve a kockázatot. A legnagyobbak is így tesznek, Buffett erre is jó példa.

Ugyanakkor a kockázat csökkentése a várható hozamot is mérsékli, így egy verseny során célszerűbb kevésbé diverzifikálni, hiszen míg egy évesített 20-30%.os hozam kiválónak számít a befektetési szakmában, addig egy versenyen ezzel nehéz (vagy lehetetlen)az élmezőnyben végezni.

A pozícióméretezés terén is vakmerőbbnek kell lennünk. A valóságban féltjük a nehezen megtakarított pénzünket, itt viszont játékpénzről van szó, ráadásul nem érünk rá arra, hogy 1-2 év alatt építsünk ki jelentős pozíciókat, hiszen a mi versenyünk is csak három hónapig tart (és ez még hosszúnak is számít a versenyek között!).

  1. Alternatív befektetési stratégiák és a tőkeáttétel

Ez egy verseny, azaz nem elég, ha sikeres vagy, a cél, hogy nagyobb hozamot érj el, mint a többiek. Ez alapvető különbség az éles számlához képest, ahol a befektető habitusától függő pozitív (reál)hozam szintje jelenti a sikert.

Így pl. hiába emelkedik az Apple meg a Google részvény árfolyama és érünk el 2 hónap alatt mondjuk 10%-os árfolyamnyereséget, ha rajtunk kívül még vagy 30 csapat is ugyanezt tette. Azaz meg kell találnunk azokat a kevésbé reflektorfényben lévő vállalatokat, amelyek előtt talán komoly emelkedés áll, de a versenytársaink nem figyeltek föl még rájuk. Nyilván kockázatosabb sokkal a megacégek helyett a kis-vagy közepes kapitalizációjú vállalatok részvényeit venni, de nagyobb nyereséget is érhetünk így el. (És persze többet is bukhatunk.)

Végül, de nem utolsósorban.  A 2014/15-ös verseny minden eddiginél látványosabb hozamokat eredményezett: tavaly, vagy tavalyelőtt jóval kisebb hozam is elég volt ahhoz, hogy valaki a TOP 10-ben legyen.

Ennek két fő oka lehet. Egyrészt a verseny indulása óta folyamatos trendek élnek, mind a részvény – mind a nyersanyagpiacokon. Azaz akár egy buy&hold stratégia is nyerőnek bizonyult, azaz vegyünk meg pár index-vagy részvényt és üljünk rá. (Azért nem volt teljesen mindegy, hogy milyen indexet és milyen részvényt, a mezőny végén vannak olyan csapatok, amelyek lefeleztél, lenegyedelték a számlájukat….)

A másik ok az elsővel kapcsolatos. Mivel a trendek viszonylag simák voltak, emiatt megérte viszonylag nagyobb összegeket tenni CFD-kre. A CFD tőkeáttételes termék, azaz a mögöttes termék kockázatát felnagyítja, így – kedvező irányú árfolyamelmozdulás esetén – a nyereségünk is sokszoros lehet.

A verseny október 13-án indult, mely egyébként egy eső nap volt, de utána alig látunk piros gyertyát. Így aki október 15-e körül bevásárolt (pl. amerikai részvény) CFD-kkel, az elég jól járt. Jelen állás szerint….ugyanis ha a várt Mikulás-rali helyett kapna egy nagy pofont a piac, akkor a megszerzett előny könnyen a visszájára fordulhat, ha nincs stop megbízás.

  1. Milyen stratégiák lehetnek a nyerők a verseny második felében?

Nem akarunk senkit a stratégiája megváltoztatására rábeszélni, főleg, hogy a jövőt természetesen mi sem látjuk.

A mezőnyt egy bizonyos szempontból három felé lehet osztani:

A) a továbbjutásra állók

B) a továbbjutáshoz köze állók és azok, akik több sikeres ügyleten túl vannak már, melyek igazolták a stratégia sikerességét

C) a továbbjutástól nagyon-nagyon messze álló, esetleg mélyen leszakadt csapatok

A C) csoport helyzete a legegyszerűbb: lassan eljön az a pont, amikor érdemes mindent feltenni és ha ez sikeres, akkor így a TOP 10-be kerülni. Vesztenivaló levés van akkor, ha a számlaegyenleg mondjuk 7-8 millió, míg jelenleg a 10. helyezett csapat egyenlege is 14 millió körül van.

A B) csoport helyzete kicsit komplikáltabb már, hiszen ők nem állnak rosszul és nyilván nem szeretnék, ha egy nagyon rosszul sikerül ügylet miatt olyan mélyre csúsznának, hogy elveszítenék a jelenleg meglévő esélyüket. Ugyanakkor mégis előrefelé kell figyelniük, hiszen bár jobban mutat egy 12. hely a hozamversenyben, mint egy 43., de egyik csapat sem jut tovább. Azaz a jelenleg minimum 10. helyen álló csapatot kellene „levadászniuk”.

Az A) csoport tagjaival nyilván mindenki cserélne, de a helyzetük egy érdekes játékelméleti szituáció. Jelenleg továbbjutásra állnak, ami nagyon szép. A kérdés az, hogy folytassák-e az eddig nagyon szép eredményeket hozó kockázatos kereskedésüket? Eddig minden jól ment, de mi van, ha fordul a kocka? Akkor talán jobb, ha inkább megpihennek. De mi van akkor, ha ezt a pihenőt kihasználva más csapatok átugorják őket?

És mi van akkor, ha az ettől való félelmükben folytatják a kereskedést és veszítenek és pont emiatt előzi meg őket egy másik csapat?

Ördögi kör, hiszen a saját megfontolások mellett azon is kell spekulálniuk, hogy a többi csapat mit tervez….:)

5. Összegzés

Szokás szerint most sem adtuk meg a Szent Grálhoz vezető út leírását, mindössze felhívtuk a figyelmet néhány szempontra, melyből a t. versenyzők ilyen vagy olyan következtetéseket vonhatnak le. Kíváncsian várjuk, hogy a verseny második felében is működőképes marad-e a topcsapatok eddigi stratégiája, vagy esetleg a feje tetejére áll a tabella. Meglátjuk.

PS A jegyzet 2014. 11. 30-án íródott.

Cikkkategóriák:
Trader oktatóanyagok

Hozzászólások lezárva.

KEBA menü