Az összes poszt a következőben: Trader oktatóanyagok

ERSTE TRADER GO

Szerző:

Tisztelt Diákok!

A kereskedési felület használatát segíti egy prezentáció. FIGYELEM: A prezentáció olyan funkciókat is leír, amely a játékban nem használható (pl. FOREX kereskedés)

ERSTE TRADER GO prezentáció megnyitás

A prezentációt úgy célszerű végigolvasni, hogy közben beléptek az Erste Trader felületre (regisztráció szükséges!) és párhuzamosan nézitek a felületet és a prezentációt.

Javasoljuk, hogy tekintsétek át a Trader Oktatóanyagok” modul többi cikkét is és csak azután kezdjetek el kereskedni!

Jó kereskedést,

KEBA

11 hónap
129
0 0

A kockázat kezeléséről

Szerző:

Bár szinte minden cikk hangsúlyozza, hogy az értékpapírok (de tulajdonképpen bármi más) kockázattal jár és így jól meg kell fontolni az ilyen jellegű befektetéseket, ebben a cikkben kifejezetten a kockázatkezelésről lesz szó.

De még mielőtt belevágnánk, fontos, hogy értsük: különböző befektetési filozófiák léteznek. A value (érték) szemléletű fundamentális elemzők egy vételi pozíciót akkor nyitnak meg, ha  –  mivel szerintük a vállalat jövője pozitív –  az adott értékpapír jelentős felértékelődési potenciállal bír és akkor adnak el, ha a vállalat jövője már kevésbé kedvező (vagy az árfolyamba már beárazódott a pozitív kép). A fundamentális elemzésről és annak módszereiről a “Szakmai videók” modulban tájékozódhattok bővebben, itt most csak annyi, hogy egy fundamentális elemző számára a kockázatkezelés mást jelent, mint egy technikai elemző számára.

Részvénykereskedésnél több stratégia is létezhet, itt a daytrade és swingtrade mellett mellett könnyen befutó lehet akár egy három hónapos “buy&hold stratégia” is. Azaz elképzelhető, hogy átmeneti veszteségek után az adott befektetés busás hozamot hoz. Itt “ki lehet ülni” a rossz időszakot, bízva egy jobb periódusban (ami vagy jön, vagy nem).

Azaz ha value szemléletben és hosszú távon gondolkozunk, akkor nem számít (persze, számít azért…) egy-egy árfolyamesés. Ha bízunk a vállalatban és az értékítéletünkben, akkor tartjuk, vagy még további vételeket eszközölünk. Buffett is így csinálja…..


A tőkeáttételes kereskedés során ugyanakkor a kockázatkezelésnek még nagyobb súlya van, mint a “sima” részvénykereskedésnél. Azaz aki CFD-kesekedésnél pl. a teljes tőkét teszi fel egy 50X-es tőkeáttételű “rulettre” és ráadásul nem használ stop losst (vagy a kockázatkezelés más módjait), az könnyen elveszítheti a teljes vagyonát és így már a verseny első részében kiszállhat a küzdelemből.

Így ha valaki daytraderkedik, ha valaki technikailag kereskedik, ha valaki tőkeáttétellel kereskedik (CFD-vel kereskedik), akkor számára kötelező olvasmány Vakmajom:

Ha csak egyszer is megsérted a stop loss könyörtelen betartásának szabályát, elveszett ember vagy. Nem azért, mert nem jöhet be egyszer, kétszer, tízszer, nem jöhet be akár évekig, és sosem sikerülhet épp e szabály áthágásával kimászni a csávából, hanem azért, mert életveszélyes megszokáshoz vezet. Nem azért rakom el a gyerek elől a kést, az ollót és a baltát, mert okvetlen levágja vele a kezét, hanem azért, mert esélyt sem akarok adni a jóvátehetelen katasztrófának

http://vakmajom.hu/?doc=stoploss

Nos, e kis bevezető után vágjuk bele….

A kockázatkezelés (risk management) célja a veszteség limitálása és így a tőke védelme. Ezt csinálhatjuk manuálisan, de az egyes kereskedési platformok biztosítanak számunkra programozott megoldásokat is.

A kockázatkezelés néhány módszere

1) A pozíció méretezése

A tőke védelmének legegyszerűbb módszere az, hogy előre eldöntjük, hogy  egy adott ügyletre az össztőkénk maximum mekkora részét szánjuk. Azaz pl. a 10 milliós tőke 10%-át fektetjük egy adott értékpapírba. A diverzifikáció a befektetések világában sokszor hasznosnak bizonyult már, ugyanakkor egy kereskedési versenyben nehéz úgy bekerülni a legjobbak közé, ha túlzottan óvatosak vagyunk. 

Amennyiben piramist építünk (azaz XYZ értékpapírból vásárolunk 1000 darabot, majd amikor az árfolyam emelkedik, még ráveszünk mondjuk 500-at, majd megint 250-et), akkor ügyelni kell arra, hogy ugyan több trade is volt, de mégis csak ugyanabból a papírból. A 2010-es verseny győztese piramisépítéssel jutott be az elődöntőbe.

2) A kockázat/hozam arányának mérlegelése.

A jövőt nem láthatjuk, de mégis spekulálunk. Pl. ABC részvény árfolyamának technikai elemzése során arra jutottunk, hogy a részvény 30 dollárt is emelkedhet, míg elképzelésünk szerint a STOP megbízásunkat (lásd lejjebb) szintjét 10 dollárral érdemes a jelenlegi árfolyam alá tenni. Ebben a helyzetben kedvező az arány. Fordított helyzetben viszont nem nyitunk pozíciót.

3) A STOP LOSS megbízás

Talán ez a legismertebb és legegyszerűbb módszer a veszteség limitálására. Az egyes kereskedési platformok felkínálják számunkra lehetőséget, hogy ún. feltételes megbízást is adjunk. Azaz vásárolunk Google részvényeket 511 dolláros áron, de egyből adhatunk egy feltételes megbízást is, hogy amennyiben az árfolyam lefelé indul és elér egy adott árszintet, akkor a részvénycsomagunk azonnal kerüljön eladásra.

A játékban használt ET-ben:

Kinagyítva:

A stop loss megbízás felett a take profit lehetőség látszik. Ezzel azt tudjuk biztosítani, hogy amennyiben az árfolyam a “jó” irányba megy és elér egy általunk beállított értéket, akkor a részvény automatikusan eladásra kerüljön.

Ugyanakkor sajnos a STOP megbízás használata nem is olyan egyszerű. Először is, hova rakjuk a STOP szintet? Nagyon mélyre nincs értelme, ha túl közelre állítjuk, akkor meg könnyen előfordulhat, hogy “kiráznak a pozíciónkból”, azaz az árfolyam egy pillanatra leszúr, a STOP megbízásunk aktiválódik, a részvényeink eladásra kerülnek, majd….majd az árfolyam köszöni szépen és megy tovább – feljebb. Nincs ennél dühítőbb!
Ha ez sokszor előfordul, akkor a sok kis veszteség elkezd tetemessé hízni, veszteséglimitálás ide, veszteséglimitálás oda. Azaz a STOP szint beállításánál vegyük figyelembe az árfolyam volatilitásának mértékét (azaz hogy mennyire “izgága”).

A tőként számára még komolyabb veszélyt jelentenek az ún. gap-ek. A gap magyarul rést jelent, mégpedig az előző napi záróár és az adott napi nyitóár közötti különbséget. Pl. egy rossz vállalati jelentés hatására lehet, hogy az árfolyam egy sokkal alacsonyabb szinten nyit másnap, sokkal alacsonyabb szinten, mit amilyen szintre beállítottuk a STOP szintünket. Így az előzetesen elgondolt, mondjuk 2%-os veszteségünk helyett lehet akár 20%-os is, ha pedig ez egy tőkeáttételes CFD volt, akkor….lehet, hogy game over.

 

 

3 év
156
0 0

A kezdők hibái

Szerző:

Ez a cikk azokat a tipikus hibákat összegzi, melyet a versenyzők, de egyben a kezdő kereskedők-befektetők is el szoktak követni. Sajnos a legtöbb dolgot a saját kárunkon tanulunk meg, ez nem kikerülhető, de legalább igyekezzünk csökkenteni a leendő (jelen esetben virtuális) veszteségeinket azzal, hogy tanulunk mások hibáiból.

Tipikus hibák:

1. Nem figyelünk oda a jutalékokra.

Az Erste Trader “Számla” fülének “Kereskedési feltételek” menüpontja alatt olvashatóak, hogy mennyi jutalékot kell fizetnünk az egyes tőzsdéken való tranzakciók után. Pl.  NYSE-en (New York-i tőzsde) ez 0,25%. Semmi, igaz? Viszont ott van a minimumdíj is, ami 15 USD. Azaz a jutalékszint a következő: 0,25%, DE minimum 15 USD. Azaz ha valaki 100 dollár összértékben vásárol részvényeket (pl. 5 db-ot egy 20 USD-s árfolyamú részvényből), akkor bizony a jutalékterhelése 15%! Ha később eladja, az megint 15 USD, azaz összesen 30 USD-t adott ki, ami már 30%.

Tanulság: úgy kell méretezni a pozíciót, hogy a jutalékterhelés ne legyen aránytalanul magas. Pl. ha 1000 dollárért vesztek, akkor már csak 1,5%-ra jön ki a 15 dolláros minimumdíj, ha 5000 dollárért, akkor már csak 0,3%-ra. Pont ezért kap minden csapat kb. 50 ezer dollár értékű forintot, azaz nyugodtan vásárolhattok nagyobb összegekért.

2. Stratégia nélkül kereskedünk.

Fontos, hogy a csapattagok megbeszéljék, hogy pl.

  • milyen termékekkel akarnak kereskedni
  • egy adott pozícióra mekkora a minimum és mekkora a maximum összeg
  • összesen hány darab pozíció legyen egyszerre
  • a veszteség-minimalizáló megbízást (stop-loss) hogyan állítsák be
  • adott pozíción mekkora a profitcél (célár) és mi történjen, ha azt elérték

Enélkül előbb-utóbb kapkodás lesz. Sőt, előfordult már az is, hogy egy adott csapat egyik tagja éppen vett, míg a másik éppen eladta – ugyanazt az értékpapírt…:)

3. Olyan termékkel kereskedünk, amit nem értünk

Elég komoly hiba, ha valaki úgy megy bele egy tőkeáttételes kereskedésbe, hogy nem érti annak a lényegét, annak működését. Olyan termékekkel kereskedjünk, amelynek értjük a működését. A komplexebb termékek kapcsán előbb nagyon alaposan tájékozódjunk.

4. Nem nézünk rá hosszú ideig a számlánkra.

Dühítő tud lenni, amikor is egy 50%-os nyereségben lévő jelentős pozíciót nem zártunk le és mikor belépünk, már csak +7%-on vagyunk. (Volt már példa arra is, hogy Karácsony előtt egy csapat a 2. helyen állt, utána pedig a lista végén.)

A számlán lévő értékpapírjaink mozgásának követéséhez persze nem feltétlenül kell mindig belépni az Erste Trader rendszerbe, az árfolyamokat máshol is nyomon lehet követni. A lényeg, hogy képben legyünk és ha kell, cselekedni tudjunk.

5. Túl sokat kereskedünk.

Nem beszélve arról, hogy így sok-sok jutalékkal gazdagítjuk a rendszert, nem biztos, hogy 1000 trade-del nagyobb hozamot ér el valaki, mint 20-szal. Másrészt ott az iskola, ott a szabadidő, ezekre is kell időt hagyni…

6. Félelem és mohóság

Sajnos ezekkel az érzésekkel nehéz mit kezdeni, hiszen az ember ősi tulajdonságai. Mégis, a tőzsdei kereskedés során ezek azok az érzések, amelyek miatt a nyereségeink korlátozottak, a veszteségeink viszont óriásiak lehetnek.

Jellemző pl., hogy a befektető adott pozíción +5%-on áll és inkább gyorsan lezárja (“jobb a biztos” alapon), miközben a pozíciót hagyhatná még. Másfelől, ha -5%-on áll, inkább reménykedik abban, hogy “majd csak visszamegy” és nem vágja el a veszteséget, ami csak nő és nő…

A probléma az persze, hogy sok esetben valóban érdemes várni, hiszen gyakori, hogy egy-egy kisebb esés után az árfolyam szárnyalni kezd.

A dilemma talán úgy oldható fel, hogy előre elhatározzuk, hogy adott pozíciónál alkalmazunk-e stop-losst (azaz egy adott szintnél mindenképp eladunk, illetve pozíciót zárunk), vagy nem. Sőt, esetleg inkább “hígítunk”, azaz a veszteséges pozícióra “ráveszünk”. Ez utóbbi kétélű fegyver: bejöhet, de ha a paripa mégsem fut olyan jól, mint ahogy mi hittük, akkor tovább fokozódhat a veszteségünk.

7. Szerelmesek leszünk egy adott vállalatba

Gyakori hiba, hogy egy adott vállalat iránti rajongás miatt kezdjük el venni a részvényeit is. Holott nem feltétlenül mozog úgy az árfolyam, mint amennyire szeretjük a vállalat termékeit. Az is gyakori, hogy ha egy részvény, amelyből korábban jól bevásároltunk és az árfolyama éppen komoly pluszban van, azt elkezdjük szeretni és szinte semmi pénzért sem válnánk meg tőle (“hiszen korábban bizonyított már”). Nehéz dolog, de érzelemmentesen érdemes viszonyulni még ahhoz a részvényhez is, amelyet az a vállalat bocsátott ki, amelynek termékeit esetleg minden nap eszegetjük. Azért ez nem mindig könnyű… 🙂

8. Nem gyakorlunk a verseny kezdete előtt

Célszerű már a verseny kezdete előtt kipróbálni a felületet, végigkattintgatni a füleket, kipróbálni a kereskedést. Bosszantó ugyanis, ha valaki már az “éles” körülmények között nyom véletlenül az eladás gombra a vétel helyett, vagy vesz CFD-t részvény helyett.

 

A lista az idei tapasztalatokkal várhatólag hamarosan tovább bővül…;)Wink

4 év
72
0 0

Mi az ETF?

Szerző:

Mi az ETF?

Az ETF az Exchange Traded Fund rövidítése, amit magyarul tőzsdén kereskedett befektetési alapnak szoktunk fordítani, noha a tőzsdén kereskednek olyan alapokkal is, amelyek nem minősülnek ETF-nek.

A hagyományos befektetési alapok és az ETF-ek elve ugyanaz: lehetővé tenni azt, hogy a befektető egy kattintással ne csak egy adott értékpapírt (részvényt, kötvényt, stb.) vásároljon, hanem gyakorlatilag egy egész befektetési portfóliót. Az Erste Trader rendszerében csak ETF-eket lehet vásárolni,

Azaz nem egy adott vállalat részvényeit vásároljuk, hanem pl. a SPY ETF megvételével gyakorlatilag a S&P500 indexhez tartozó valamennyi vállalat részvényeiben lesz kitettségünk. Azaz egy kattintással egy olyan portfóliónk lett, amely eleve jól diverzifikált.

Így nem egy adott vállalat sorsától függ a befektetésünk értéke. Akár csődbe is mehet néhány, a befektetésünk értéke attól még emelkedhet, ha a többi vállalat jellemzően jól teljesít. Persze ez azt is jelenti, hogy a befektetésünk hozama nem lesz olyan kiugró, mint esetleg egy egyedi részvény esetében. A kockázat csökkentése ugyanis a várható hozamot is csökkenti – igaz, a veszteséget is kordában tartja.

Az ETF-univerzum kiváló lehetőség arra, hogy egy egész országot “megvegyünk” – hiszen lehet, hogy bízunk a török, vagy a maláj részvénypiac jó teljesítményében, de nem igazán vagyunk otthon abban, hogy a két piacon mely vállalatokat vegyünk meg.

Az ETF-ek megtalálhatóak a részvény és a CFD szekcióban egyaránt. Fontos különbség, hogy míg a CFD szekcióban tőkeáttétellel működnek és egyaránt játszhatunk emelkedésre és esésre (azaz felvehetünk eladási pozíciót), addig a részvény-szekcióban található ETF-ek alapesetben tőkeáttétel nélküliek (kivéve, ha az adott ETF eleve tőkeáttételesnek készült, ezt a “levereged” szó jelzi) és kizárólag vételi pozíció alakítható ki.

Az Erste Trader rendszerében az ETF-ek így zöld színnel és “Eq” jelzéssel, valamint lila színnel és CFD felirattal egyaránt megtalálhatóak. Hogy hogyan találjátok meg, arról a “Hogyan kezdjük el” cikk tájékoztat.

 

Haladó traderek számára lehetőség van összetett stratégiák kialakítására is.

Pl. nem tudjuk, hogy a svájci részvénypiac merre fog haladni (esik, vagy emelkedik), de azt gondoljuk, hogy a Nestlé gyengében fog teljesít nála. Ekkor megvesszük a a svájci piacot leképező ETF-et (EWL:arcx) és ezzel egyidejűleg a Nestlé esésére játszunk a NESN:xvtx CFD eladásával, figyelve arra, hogy a CFD tőkeáttételes termék (és így kiszámítva, hogy mekkora tőkét kell a Nestlé CFD eladására mozgósítani, hogy fedezze az ETF-ünket). Ha a számításunk beválik, tehát a Nestlé árfolyama tényleg gyengébben teljesít, mint a svájci piac egésze, akkor az imént leírt ügylettel mindenképp nyereséget termelünk. (Természetesen figyelembe kell még vennünk pár tényezőt, pl. a CFD-k napon túli tartásának finanszírozási költségét).

A CFD-kről külön cikk készült.

4 év
61
0 0

Mi a részvény?

Szerző:

Mi a részvény?

A részvény az egyik klasszikus értékpapír. Lényege, hogy a birtoklása révén az adott vállalat résztulajdonosa leszünk és élvezhetjük annak előnyeit (és persze szenvedhetjük a hátrányait).

A részvénytársaságot a torta, a részvényeket pedig az egyes szeletek szimbolizálják. Az egyes szeletek (a részvények) ugyanolyanok, ugyanannyit érnek. Azaz ha ebből a tortából (részvénytársaságból) megszerez valaki kb. 8 szeletet (részvényt), akkor övé a vállalat fele.

Természetesen a vállalatok jellemzően nem 16 részre “osztják fel” magukat. Az Apple-nél ez nem kevesebb, mint 10,6 milliárd részvényt jelent, de az OTP is 280 millió részre “szeletelte fel” magát. Azaz azért nem olyan egyszerű megszerezni a részvények felét….

Az Erste Trader rendszerében részvények zöld színnel és “Eq” felirattal láthatóak. Hogy hogyan találjátok meg, arról a “Hogyan kezdjük el” cikk tájékoztat. A verseny folyamán a részvények kapcsán kizárólag “long”, azaz vételi pozíció alakítható ki, “shortolni” nem lehet.

 

Mi alapján érdemes részvényeket választani?

Két alapvető irányzat létezik, de persze a Szent Grált még senki sem találta meg, azaz nem létezik olyan elemzési módszer, amely biztosan meg tudja mondani, hogy mit hoz a jövő. Az előremutató elemzések mindig valószínűségeket, spekulációkat tartalmaznak.

1. Fundamentális elemzés

A részvény valós értékét igyekszik megbecsülni, melyet több módon próbál megállapítani:

  • a részvénnyel kapcsolatos (becsült) jövőbeli pénzáramok (pl. osztalék) értéke alapján
  • a vállalat (becsült) jövőbeli teljesítménye (profittermelő képessége) alapján
  • a vállalat teljesítményének összehasonlítása a hasonló vállalatok mutatóival (pl. Ford – Toyota, Apple – Samsung)
  • az általános hozamkörnyezet (becsült, jövőbeli) alakulása  – hiszen adott terméktípuson, pl. a kötvényeken elérhető hozam befolyásolja azt, hogy mit várunk el egy másik terméktípustól, pl. a részvénytől is.

Mindezeket persze a többi befektető is figyeli, mindenki spekulál. A várakozások beépülnek az árfolyamba, azaz pl. ha mindenki azt hiszi, hogy a vállalat egy nagyon jó negyedéves jelentéssel rukkol elő, akkor már a jelentés előtt emelkedik az árfolyam. A jelentés már csak amiatt fontos, hogy az megfelel-e az előzetes várakozásoknak. Ha attól elmarad, akkor eshet az árfolyam és fordítva.

A sajtóban rengeteg ilyen elemzést olvashatunk, de persze sokszor egymásnak ellentmondóakat is. Azaz legyünk szkeptikusok! A fundamentális elemzés alapjairól részletesebb leírást találtok a “KEBA Akadémia” menüpont2010 E-book 2” kiadványban is olvashatsz, ahol egy két fiatalról szóló képregénybe ágyaztuk a rövid cikkeket.

 

2. Technikai elemzés

A részvény árát igyekszik megbecsülni, mégpedig kizárólag az árfolyam-grafikonon (chart-on) látható alakzatok és más, ebből számított értékek alapján. Azaz ellentétben a fundamentális elemzéssel, a technikai elemzés (TA) a múlt információin alapszik.

A TA így nem a részvény értékét, hanem az árát igyekszik megbecsülni, melyet több módon próbál megállapítani:

  • maga az árfolyam mozgása alapján (pl. támaszok, ellenállások, csatorna, stb)
  • mozgóátlagok és az ezek kapcsolata egymással és az árfolyammal
  • alakzatok (pl. háromszög, fej-váll, stb.)
  • indikátorok (pl. RSI)

Az egész azon alapszik, hogy megfigyelték, hogy adott árfolyamkép után sok esetben egy másik adott kép rajzolódott ki a múltban, azaz a befektetők adott árfolyamképre sok esetben hasonlóan reagáltak már a múltban, emiatt valószínűsíthető, hogy ez a jövőben is hasonlóan fog történni. Viszont egyrészt természetesen a TA minél több elemét fel kell használni az ilyen előrejelzésekhez (azaz nem szabad csak egy elemre hagyatkozni), másrészt a TA sem csodaszer, azaz nem biztos, hogy a jósolt irányba megy az árfolyam.

A rövid távon kereskedők, pl. a daytraderek (azaz akik napon belül adnak-vesznek egy-egy instrumentumot) alapvetően a TA eszköztárát használják, hiszen ilyen rövid távon a pszichológia szerepe jellemzően fontosabb, mint a pénzügyi adatoké (kivéve pl. hogy ha FED ülés van, vagy kijön egy váratlan német adat, nagyon más lett a vállalati jelentés, mint amit a befektetők vártak, stb, stb…).

A sajtóban rengeteg ilyen elemzést olvashatunk, de persze sokszor egymásnak ellentmondóakat is. Azaz legyünk szkeptikusok! A technikai elemzés alapjairól részletesebb leírást találtok a “KEBA Akadémia” menüpont2010 E-book 2” kiadványban is olvashatsz, ahol egy két fiatalról szóló képregénybe ágyaztuk a rövid cikkeket.

Ti magatok is gyárthattok olyan chartokat, pl. a finance.yahoo.com oldalon, amelyekkel TA-t végezhettek. Például így: KATT.

 

+1 A bolyongás (random walk) elmélete

Az elmélet lényege, hogy ha a piac hatékony (=azaz a befektetőkhöz eljutnak a fundamentális elemzéshez szükséges információk és a grafikonokat is mindenki látja), akkor úgyis beépült már minden várakozás az árfolyamba. Azaz tulajdonképpen minden árfolyam a helyén van, ha egy részvény árfolyama a mélyban van, akkor annak megvannak az okai, tehát fair az árazás. Ha egy árfolyam éppen magasan jár, annak is megvannak az okai, tehát az az árfolyam is fair. Ebből következik, hogy ne akarjunk okosabb lenni a piacnál, ne akarjuk azt megverni, válasszunk találomra pár részvényt, vagy egyszerűen vegyük meg az egész indexet, pl. egy ETF formájában.

Az elméletet azóta is vitatják. Az azért kijelenthető, hogy a KEBA versenyben egy átlagos piaci teljesítmény valószínűleg kevés lesz a legjobbak közé kerüléshez…

 

4 év
130
0 0

CFD

Szerző:

Mi a CFD?

!Figyelmeztetés: a CFD-k a programban – a részvényekhez hasonlóan – 15 perces késleltetett árfolyamon jelennek meg. Ha valaki rövidtávon spekulál, javasoljuk nekik a következő oldalak használatát: http://finance.yahoo.com/http://www.investing.com/. Itt hozzá tudtok férni az amerikai részvények (nem hivatalos) valós idejű árfolyamához.

A CFD a Contract for Difference angol kifejezés rövidítése. Egy olyan termék, amely lehetővé teszi, hogy relatíve olcsón és egy kisbefektető számára is vállalható mértékű összeggel tudjunk adott részvény, részvényindex, nyersanyag, vagy szinte bármi más árfolyamának emelkedésére, vagy esésére “fogadni”, mégpedig tőkeáttétellel. Vegyíti az azonnali részvénykereskedés (relatíve kis tőke kell, jellemzően nincs lejárat, nincs kötött kontraktusméret) és a határidős kereskedés (elérhető az árupiac, az indexekkel is és a részvényekkel is lehet spekulálni, napvégi elszámolás) bizonyos elemeit. A CFD igazából nem tőzsdei termék és az adott kibocsátóval (szolgáltatóval) szerződünk.

Az Erste Trader (ET) platformon a következő termékkörökkel kereskedhettek:

  • Határidős CFD (árucikkek, devizák…)
  • CFD részvény 

 

Ha az ET platformra belépve pl. a “Számla” menüpontra, majd a “Kereskedési feltételekre” kattintotok, majd az alsó “Termék” szó melletti legödíthető menüre, akkor láthatjátok a választékot. Az egyes termékcsoportra kattintva elővarázsolhatjátok az egyes termékcsoporthoz tartozó kínálatot és a konkrét termékre kattintva láthatjátok az adatlapját. Az adott termék szimbólumát pedig bemásoljátok a keresőbe és kezdődhet is a kereskedés.

Pl. Részvényes CFD -> VOW3:xetr

Ha persze tudjátok, hogy mivel szeretnétek kereskedni, akkor a Kereső ablakban direkt is kikereshetitek a megfelelő terméket.

 

Az Erste Trader platformon a CFD-k lila színnel vannak jelölve, ne keverjétek össze a zöld színnel jelölt részvényekkel!

A CFD nem részvény, nem index és nem árupiaci termék, viszont teljes mértékben leköveti az adott termék mozgását, így kisbefektetői szempontból nézve nem érzékelhető különbség ebből a szempontból.

A CFD-knek ugyanakkor van néhány olyan tulajdonságaik, amelyekben lényegesen különböznek pl. a részvénytől. Részvénybefektetés esetén a részvényeket azonnal ki kell fizetnünk, azaz pl. ha vásárolunk 10 db Gringotts részvényt, egyenként 1000 dollárért, akkor a vásárlás pillanatában 10.000 dollárt le is emel a rendszer a számlánkról.

A CFD-k esetében viszont a kereskedés jellemzően tőkeáttétellel zajlik, mégpedig fedezetalapon. Ennek megértéséhez nézzük a fenti példát, de most CFD-alapon!

A Gringotts CFD tőkeáttétele legyen 5X, azaz legyen a fedezeti követelmény 20%-os. Ez esetben a 10.000 dollár értékű pozíció felvételéhez csak 2.000 dollárra van szükség, ez a 2.000 dollár az ún. fedezeti követelmény. Vagy, ha 50.000 dollár értékben veszünk fel pozíciót, akkor arra elég 10.000 dollár.  A gyakorlatban persze nem érdemes így kicentizni a pozíciónk méretét, hiszen amennyiben az árfolyam nem abba az irányba mozog, mint ahogyan arra számítottunk és a szabad egyenlegünk közelít az előírt mérték felé, akkor vagy egy újbóli befizetéssel kell emelnünk az egyenlegünket (de erre a játékban természetesen nincs mód), vagy kénytelen vagyunk felszámolni egy másik pozíciót (így jutva szabad cash-hez), vagy ha egyiket sem tesszük, akkor a program fog felszólítani minket, hogy tegyünk valamit, mert nagyon rosszul haladnak a dolgok, végső esetben pedig kényszerlikvidálja a pozíciót.

Folytatva a példát: ha a Gringotts részvény árfolyama 1%-ot változik, a Gringotts CFD árfolyama is. A tőkeáttétel miatt viszont számunkra ez 5%-os változást jelent a befektetett (fedezetbe vont) tőkénkhez viszonyítva (hiszen a tőként és a pozíció mérete között 5X különbség van). Azaz a CFD kockázatosabb termék, mint a részvény: nagyobbat lehet vele nyerni – de veszíteni is. A tőkeááttétel mértéke, azaz a fedezetigény az Erste Trader platform “Kereskedési feltételek” menüpontja alatt tekinthető meg. Ha pl. a fedezetigény 50%-os, akkor 2X, ha 20%-os, akkor 5X, ha 5%-os, akkor 20X-os tőkeáttételről beszélünk.)

Adott kereskedési nap végén elszámolás történik. Ha az árfolyam abba az irányba ment, mint amire számítottunk, akkor a nyereségünk jóváíródik. Ha az árfolyam “rossz” irányba ment (azaz vételi, azaz long pozíció esetén csökkent, eladási, azaz short pozíció esetén emelkedett), akkor a veszteségünket levonják.

CFD esetén nincs klasszikus jutalék. A kereskedő (bróker) haszna az ún. spread, azaz a vételi és az eladási ár különbözete (mint pl. egy valutaváltó esetén is)

A napon túl tartott CFD-ket finanszírozni is kell. Long pozíció esetén alapesetben mi fizetünk kamatot. Részvény CFD short után nem jár kamat, index CFD esetén pedig long és short pozíció esetén is kamatot kell fizetni.

4 év
53
0 0

A kereskedés kezdetei – 2017

Szerző:

Kedves Diákok,

Bár a honlapunk és partnerünk, az Erste Befektetési Zrt. honlapján rengeteg információ van arról, hogy hogyan tudjuk elkezdeni a kereskedést, mégis, jogos igényként merült fel, hogy a sok cikk és videó mellé kerüljön fel egy rövidebb ismertető is. Javasoljuk, hogy a verseny kezdete előtt próbáljátok ki a felületet, csináljatok néhány kötést. A verseny kezdetén visszaáll az eredeti egyenleg, azaz nem kell izgulni amiatt, hogy a verseny előtt hátrányba kerülnétek.

A korábbi évek tapasztalatai alapján úgy döntöttünk, hogy korlátozzuk az elérhető terméktípusok körét, ezáltal egyrészt egyszerűsödik a rendszer, másrészt a legnagyobb kockázatú termékek kiszűrésével talán kiegyensúlyozottabb lehet a hozamverseny. Ennek ellenére a kockázat továbbra is a játék természetszerű része, így alaposan fontoljátok meg, hogy mibe szeretnétek fektetni.

1. Első lépésként, kérjük, hogy nézzétek meg az Erste Trader webes verzióját, az Erste Trader Go-t (ez érhető el a honlapon látható link segítségével) bemutató  ismertetőket.

2. Második lépés lehet annak az eldöntése, hogy milyen termékkel akartok kereskedni. Ez az érdeklődéseteken kívül függ a kockázatviselési hajlandóságotoktól is. Az alább felsorolt fogalmakról itt olvashatsz bővebben.

A) Ez lehet részvény (vagy etf). Pl. Volkswagen részvény vagy pl. EEM feltörekvő piaci etf. Utóbbinak EEM:arcx a kódja az Erste Traderben, a Volkswagennek pedig VOW3:xetr. (Figyeljünk oda, hogy sok részvénynek van CFD-s “párja”. De könnyű megkülönböztetni: a részvények és ETF-ek zölddel, a CFD-k lilával vannak jelölve.)

B) Lehet tőkeáttételes termék: CFD (lilával van jelölve) A tőkeáttétel lényege, hogy pl. 100 dollár befektetésével 500 dollár értékű pozíciót veszünk fel (ha 5X a tőkeáttétel) így kockázatosabbak, mint a részvények. Itt lehet vételi és eladási pozíciókat is nyitni. A CFD-kről külön ismertető cikk készül. A hazai vállalatokat (pl. OTP, MOL, Richter) kizárólag CFD-n keresztül tudjátok elérni.

TIPP: Ha valaki rövidtávon spekulál, annak a játékprogram 15 perccel késleltetett adatai veszélyesek lehetnek. Javasoljuk pl. a következő oldalak használatát:

 http://finance.yahoo.com/

 http://www.investing.com/.

Itt hozzá tudtok férni az amerikai részvények (nem hivatalos) valós idejű árfolyamához.

3. Hogyan kereshetőek ki az Erste Trader Go-ban az egyes értékpapírok?

Több módon is.

A) Ha eleve tudjátok, hogy mivel akartok keresni, akkor használjátok a keresőt. (Pl: Volksw…..)

B) Ha nem tudjátok, akkor nézzetek szét a termékkínálatban. Pl. “Számla” menüpont, majd a “Kereskedési feltételek”, majd az alsó “Termék” legördíthető menü. Itt az adott termékcsoportra (pl. Részvényes CFD) kattintva láthatjátok az egyes értékpapírok neveit és szimbólumait (pl. VOW3:xetr).

A “Kedvenceket” is szerkeszthetitek, felvehettek oda új értékpapírokat. Figyeljetek oda: a részvények és ETF-ek zöld ikonnal, a CFD-ek lila ikonnal vannak jelölve!

Ha rátaláltatok a keresett instrumentumra és kereskedni is akartok, akkor a “Kereskedés” ikonra kattintav jön elő a megbízási ablak. Érdemes a megbízás típusát “piacira” állítani, ekkor biztosan teljesül az ajánlat. Megadhattok limitárat is, ha csak egy adott árfolyamon érdekel benneteket a részvény. A teljesülés ebben az esetben attól függ, hogy az árfolyam eléri-e az adott szintet.s.

FONTOS: A játékprogram sajnos nem kezeli az osztalékjóváírást. Azaz hiába fizet pl. a France Telekom adott napon részvényenként x euró osztalékot a valóságban, a játékprogramban ez nem jelenik meg. Emiatt javasoljuk, hogy az ún. ex-dividend day napon, azaz szelvényvágás előtt adjátok el azokat a részvénypakkokat, amelyek jelentős osztalékot fizetnek, majd szelvényvágás után vegyétek vissza. Ugyanis szelvényvágás után rendszerint az árfolyam kb. annyit esik, amennyi az osztalék értéke. Kis osztalékhozamú részvények esetén ennek kisebb a jelentősége, vagy egyáltalán nincs. Azt, hogy az adott társaság mikor és mennyi osztalékot fizet, a nagyobb pénzügyi oldalakon megtalálhatjátok. (Pl. http://www.thestreet.com/dividends/index.html, marketwatch.com, http://finance.yahoo.com/, stb.). Magyar vállalatok esetén nincs probléma, hiszen ők a verseny időszaka alatt nem fizetnek osztalékot…:)

Ha tőkeáttételes terméket választotok, még inkább fontos lesz a kockázatkezelés, azaz mennyi az a maximális összeg, amit hajlandóak vagytok elveszíteni egy ügyleten. A pozíció méretezését és a stop loss (veszteségszabályozó megbízás) szintjét ehhez kell igazítani. CFD befektetés esetén mindenképp javasolt a nemrég publikált cikkünk elolvasása.

 

4. A negyedik lépés annak az eldöntése, hogy akkor most mit is csináljunk….ebben nem tudunk segíteni. Figyelhetitek a híreket, elemzéseket, hírleveleket és dönthettek azok alapján. Tanulmányozhatjátok a grafikonokat és kereskedhettek azokat elemezve. Indulásnak az “Ajánló” menüpontban lévő hazai és külföldi újságokat ajánljuk, az egyes terméktípusokhoz pedig a Trader oktatóanyag modulban és a KEBA Akadémia menüpont 2010 E-book 2 anyagában találhattok ismertető anyagokat.

A verseny két és fél hónapig tart, felesleges kapkodni. Legyen a csapatnak terve, stratégiája, beszéljétek meg ezeket egymással. Milyen termékekkel akartok kereskedni, hogyan hozzátok meg a döntéseket, a kockázatkezelés módjai. A kapkodás a számla lefelezésének, esetleg lenullázásának jó eszköze. Ugyanakkor meg kell ragadni a kínálkozó lehetőségeket. Azaz határozottság kell, de nem kapkodás. Ez nem könnyű….

További kérdések esetén:

Erste Trader helpdesk: helpdesk@erstetrader.hu

Erste Trader ügyfélszolgálat: 06-1-2355-151.

4 év
147
0 0

Kereskedési napló

Szerző:

A tőzsdézés során célszerű (és a törvény szerint kötelező!) kereskedési naplót vezetni. Nektek természetesen nem a törvényi kötelezettség miatt fontos (hiszen Ti nem igazi pénzzel kereskedtek), hanem a következők miatt:

1. A kereskedési naplót utólag elemezve fény derülhet néhány hibára, amelyet a későbbi kereskedés során így elkerülhettek.

2. A verseny későbbi részeiben elképzelhetőek lesznek olyan feladatok, amelyek a tőzsdei kereskedésetekhez kapcsolódnak.

Figyeljetek oda arra, hogy ha nem az amerikai tőzsdéken vásároltok, akkor a devizaárfolyamok változása is módosíthatja az adott részvényeitek értékét! A verseny referenciadevizája az amerikai dollár.

Egy mintát letölthettek innen: kereskedési napló minta

A táblázat bizonyos értékekkel automatikusan számol (függvényeket tartalmaz).

Természetesen ennél jóval komplexebb naplók is készíthetőek, a lényeg, hogy a legfontosabb adatok (mit vettünk és adtunk, mikor, mennyiért, mennyi volt a jutalék, stb.) fel legyenek jegyezve.

7 év
151
0 0
KEBA menü