Az összes poszt a következőben: Oktatóanyagok

ERSTE TRADER GO

Szerző:

Tisztelt Diákok!

A kereskedési felület használatát segíti egy prezentáció. FIGYELEM: A prezentáció olyan funkciókat is leír, amely a játékban nem használható (pl. FOREX kereskedés)

ERSTE TRADER GO prezentáció megnyitás

A prezentációt úgy célszerű végigolvasni, hogy közben beléptek az Erste Trader felületre (regisztráció szükséges!) és párhuzamosan nézitek a felületet és a prezentációt.

Javasoljuk, hogy tekintsétek át a Trader Oktatóanyagok” modul többi cikkét is és csak azután kezdjetek el kereskedni!

Jó kereskedést,

KEBA

1 év
583
1 0

A kockázat kezeléséről

Szerző:

Bár szinte minden cikk hangsúlyozza, hogy az értékpapírok (de tulajdonképpen bármi más) kockázattal jár és így jól meg kell fontolni az ilyen jellegű befektetéseket, ebben a cikkben kifejezetten a kockázatkezelésről lesz szó.

De még mielőtt belevágnánk, fontos, hogy értsük: különböző befektetési filozófiák léteznek. A value (érték) szemléletű fundamentális elemzők egy vételi pozíciót akkor nyitnak meg, ha  –  mivel szerintük a vállalat jövője pozitív –  az adott értékpapír jelentős felértékelődési potenciállal bír és akkor adnak el, ha a vállalat jövője már kevésbé kedvező (vagy az árfolyamba már beárazódott a pozitív kép). A fundamentális elemzésről és annak módszereiről a “Szakmai videók” modulban tájékozódhattok bővebben, itt most csak annyi, hogy egy fundamentális elemző számára a kockázatkezelés mást jelent, mint egy technikai elemző számára.

Részvénykereskedésnél több stratégia is létezhet, itt a daytrade és swingtrade mellett mellett könnyen befutó lehet akár egy három hónapos “buy&hold stratégia” is. Azaz elképzelhető, hogy átmeneti veszteségek után az adott befektetés busás hozamot hoz. Itt “ki lehet ülni” a rossz időszakot, bízva egy jobb periódusban (ami vagy jön, vagy nem).

Azaz ha value szemléletben és hosszú távon gondolkozunk, akkor nem számít (persze, számít azért…) egy-egy árfolyamesés. Ha bízunk a vállalatban és az értékítéletünkben, akkor tartjuk, vagy még további vételeket eszközölünk. Buffett is így csinálja…..


A tőkeáttételes kereskedés során ugyanakkor a kockázatkezelésnek még nagyobb súlya van, mint a “sima” részvénykereskedésnél. Azaz aki CFD-kesekedésnél pl. a teljes tőkét teszi fel egy 50X-es tőkeáttételű “rulettre” és ráadásul nem használ stop losst (vagy a kockázatkezelés más módjait), az könnyen elveszítheti a teljes vagyonát és így már a verseny első részében kiszállhat a küzdelemből.

Így ha valaki daytraderkedik, ha valaki technikailag kereskedik, ha valaki tőkeáttétellel kereskedik (CFD-vel kereskedik), akkor számára kötelező olvasmány Vakmajom:

Ha csak egyszer is megsérted a stop loss könyörtelen betartásának szabályát, elveszett ember vagy. Nem azért, mert nem jöhet be egyszer, kétszer, tízszer, nem jöhet be akár évekig, és sosem sikerülhet épp e szabály áthágásával kimászni a csávából, hanem azért, mert életveszélyes megszokáshoz vezet. Nem azért rakom el a gyerek elől a kést, az ollót és a baltát, mert okvetlen levágja vele a kezét, hanem azért, mert esélyt sem akarok adni a jóvátehetelen katasztrófának

http://vakmajom.hu/?doc=stoploss

Nos, e kis bevezető után vágjuk bele….

A kockázatkezelés (risk management) célja a veszteség limitálása és így a tőke védelme. Ezt csinálhatjuk manuálisan, de az egyes kereskedési platformok biztosítanak számunkra programozott megoldásokat is.

A kockázatkezelés néhány módszere

1) A pozíció méretezése

A tőke védelmének legegyszerűbb módszere az, hogy előre eldöntjük, hogy  egy adott ügyletre az össztőkénk maximum mekkora részét szánjuk. Azaz pl. a 10 milliós tőke 10%-át fektetjük egy adott értékpapírba. A diverzifikáció a befektetések világában sokszor hasznosnak bizonyult már, ugyanakkor egy kereskedési versenyben nehéz úgy bekerülni a legjobbak közé, ha túlzottan óvatosak vagyunk. 

Amennyiben piramist építünk (azaz XYZ értékpapírból vásárolunk 1000 darabot, majd amikor az árfolyam emelkedik, még ráveszünk mondjuk 500-at, majd megint 250-et), akkor ügyelni kell arra, hogy ugyan több trade is volt, de mégis csak ugyanabból a papírból. A 2010-es verseny győztese piramisépítéssel jutott be az elődöntőbe.

2) A kockázat/hozam arányának mérlegelése.

A jövőt nem láthatjuk, de mégis spekulálunk. Pl. ABC részvény árfolyamának technikai elemzése során arra jutottunk, hogy a részvény 30 dollárt is emelkedhet, míg elképzelésünk szerint a STOP megbízásunkat (lásd lejjebb) szintjét 10 dollárral érdemes a jelenlegi árfolyam alá tenni. Ebben a helyzetben kedvező az arány. Fordított helyzetben viszont nem nyitunk pozíciót.

3) A STOP LOSS megbízás

Talán ez a legismertebb és legegyszerűbb módszer a veszteség limitálására. Az egyes kereskedési platformok felkínálják számunkra lehetőséget, hogy ún. feltételes megbízást is adjunk. Azaz vásárolunk Google részvényeket 511 dolláros áron, de egyből adhatunk egy feltételes megbízást is, hogy amennyiben az árfolyam lefelé indul és elér egy adott árszintet, akkor a részvénycsomagunk azonnal kerüljön eladásra.

A játékban használt ET-ben:

Kinagyítva:

A stop loss megbízás felett a take profit lehetőség látszik. Ezzel azt tudjuk biztosítani, hogy amennyiben az árfolyam a “jó” irányba megy és elér egy általunk beállított értéket, akkor a részvény automatikusan eladásra kerüljön.

Ugyanakkor sajnos a STOP megbízás használata nem is olyan egyszerű. Először is, hova rakjuk a STOP szintet? Nagyon mélyre nincs értelme, ha túl közelre állítjuk, akkor meg könnyen előfordulhat, hogy “kiráznak a pozíciónkból”, azaz az árfolyam egy pillanatra leszúr, a STOP megbízásunk aktiválódik, a részvényeink eladásra kerülnek, majd….majd az árfolyam köszöni szépen és megy tovább – feljebb. Nincs ennél dühítőbb!
Ha ez sokszor előfordul, akkor a sok kis veszteség elkezd tetemessé hízni, veszteséglimitálás ide, veszteséglimitálás oda. Azaz a STOP szint beállításánál vegyük figyelembe az árfolyam volatilitásának mértékét (azaz hogy mennyire “izgága”).

A tőként számára még komolyabb veszélyt jelentenek az ún. gap-ek. A gap magyarul rést jelent, mégpedig az előző napi záróár és az adott napi nyitóár közötti különbséget. Pl. egy rossz vállalati jelentés hatására lehet, hogy az árfolyam egy sokkal alacsonyabb szinten nyit másnap, sokkal alacsonyabb szinten, mit amilyen szintre beállítottuk a STOP szintünket. Így az előzetesen elgondolt, mondjuk 2%-os veszteségünk helyett lehet akár 20%-os is, ha pedig ez egy tőkeáttételes CFD volt, akkor….lehet, hogy game over.

 

 

3 év
435
0 0

Technikai elemzés 2.

Szerző:

A technikai elemzésről szóló 2. videóban Andi bemutatja a mozgóátlagokat és kitér néhány gyakori alakzatra is, emellett felhívja a figyelmet a technikai elemzés buktatóira is.

További szakmai videókat találsz itt, a honlapon és a YouTube-csatornánkon is!

3 év
247
0 0

A kezdők hibái

Szerző:

Ez a cikk azokat a tipikus hibákat összegzi, melyet a versenyzők, de egyben a kezdő kereskedők-befektetők is el szoktak követni. Sajnos a legtöbb dolgot a saját kárunkon tanulunk meg, ez nem kikerülhető, de legalább igyekezzünk csökkenteni a leendő (jelen esetben virtuális) veszteségeinket azzal, hogy tanulunk mások hibáiból.

Tipikus hibák:

1. Nem figyelünk oda a jutalékokra.

Az Erste Trader “Számla” fülének “Kereskedési feltételek” menüpontja alatt olvashatóak, hogy mennyi jutalékot kell fizetnünk az egyes tőzsdéken való tranzakciók után. Pl.  NYSE-en (New York-i tőzsde) ez 0,25%. Semmi, igaz? Viszont ott van a minimumdíj is, ami 15 USD. Azaz a jutalékszint a következő: 0,25%, DE minimum 15 USD. Azaz ha valaki 100 dollár összértékben vásárol részvényeket (pl. 5 db-ot egy 20 USD-s árfolyamú részvényből), akkor bizony a jutalékterhelése 15%! Ha később eladja, az megint 15 USD, azaz összesen 30 USD-t adott ki, ami már 30%.

Tanulság: úgy kell méretezni a pozíciót, hogy a jutalékterhelés ne legyen aránytalanul magas. Pl. ha 1000 dollárért vesztek, akkor már csak 1,5%-ra jön ki a 15 dolláros minimumdíj, ha 5000 dollárért, akkor már csak 0,3%-ra. Pont ezért kap minden csapat kb. 50 ezer dollár értékű forintot, azaz nyugodtan vásárolhattok nagyobb összegekért.

2. Stratégia nélkül kereskedünk.

Fontos, hogy a csapattagok megbeszéljék, hogy pl.

  • milyen termékekkel akarnak kereskedni
  • egy adott pozícióra mekkora a minimum és mekkora a maximum összeg
  • összesen hány darab pozíció legyen egyszerre
  • a veszteség-minimalizáló megbízást (stop-loss) hogyan állítsák be
  • adott pozíción mekkora a profitcél (célár) és mi történjen, ha azt elérték

Enélkül előbb-utóbb kapkodás lesz. Sőt, előfordult már az is, hogy egy adott csapat egyik tagja éppen vett, míg a másik éppen eladta – ugyanazt az értékpapírt…:)

3. Olyan termékkel kereskedünk, amit nem értünk

Elég komoly hiba, ha valaki úgy megy bele egy tőkeáttételes kereskedésbe, hogy nem érti annak a lényegét, annak működését. Olyan termékekkel kereskedjünk, amelynek értjük a működését. A komplexebb termékek kapcsán előbb nagyon alaposan tájékozódjunk.

4. Nem nézünk rá hosszú ideig a számlánkra.

Dühítő tud lenni, amikor is egy 50%-os nyereségben lévő jelentős pozíciót nem zártunk le és mikor belépünk, már csak +7%-on vagyunk. (Volt már példa arra is, hogy Karácsony előtt egy csapat a 2. helyen állt, utána pedig a lista végén.)

A számlán lévő értékpapírjaink mozgásának követéséhez persze nem feltétlenül kell mindig belépni az Erste Trader rendszerbe, az árfolyamokat máshol is nyomon lehet követni. A lényeg, hogy képben legyünk és ha kell, cselekedni tudjunk.

5. Túl sokat kereskedünk.

Nem beszélve arról, hogy így sok-sok jutalékkal gazdagítjuk a rendszert, nem biztos, hogy 1000 trade-del nagyobb hozamot ér el valaki, mint 20-szal. Másrészt ott az iskola, ott a szabadidő, ezekre is kell időt hagyni…

6. Félelem és mohóság

Sajnos ezekkel az érzésekkel nehéz mit kezdeni, hiszen az ember ősi tulajdonságai. Mégis, a tőzsdei kereskedés során ezek azok az érzések, amelyek miatt a nyereségeink korlátozottak, a veszteségeink viszont óriásiak lehetnek.

Jellemző pl., hogy a befektető adott pozíción +5%-on áll és inkább gyorsan lezárja (“jobb a biztos” alapon), miközben a pozíciót hagyhatná még. Másfelől, ha -5%-on áll, inkább reménykedik abban, hogy “majd csak visszamegy” és nem vágja el a veszteséget, ami csak nő és nő…

A probléma az persze, hogy sok esetben valóban érdemes várni, hiszen gyakori, hogy egy-egy kisebb esés után az árfolyam szárnyalni kezd.

A dilemma talán úgy oldható fel, hogy előre elhatározzuk, hogy adott pozíciónál alkalmazunk-e stop-losst (azaz egy adott szintnél mindenképp eladunk, illetve pozíciót zárunk), vagy nem. Sőt, esetleg inkább “hígítunk”, azaz a veszteséges pozícióra “ráveszünk”. Ez utóbbi kétélű fegyver: bejöhet, de ha a paripa mégsem fut olyan jól, mint ahogy mi hittük, akkor tovább fokozódhat a veszteségünk.

7. Szerelmesek leszünk egy adott vállalatba

Gyakori hiba, hogy egy adott vállalat iránti rajongás miatt kezdjük el venni a részvényeit is. Holott nem feltétlenül mozog úgy az árfolyam, mint amennyire szeretjük a vállalat termékeit. Az is gyakori, hogy ha egy részvény, amelyből korábban jól bevásároltunk és az árfolyama éppen komoly pluszban van, azt elkezdjük szeretni és szinte semmi pénzért sem válnánk meg tőle (“hiszen korábban bizonyított már”). Nehéz dolog, de érzelemmentesen érdemes viszonyulni még ahhoz a részvényhez is, amelyet az a vállalat bocsátott ki, amelynek termékeit esetleg minden nap eszegetjük. Azért ez nem mindig könnyű… 🙂

8. Nem gyakorlunk a verseny kezdete előtt

Célszerű már a verseny kezdete előtt kipróbálni a felületet, végigkattintgatni a füleket, kipróbálni a kereskedést. Bosszantó ugyanis, ha valaki már az “éles” körülmények között nyom véletlenül az eladás gombra a vétel helyett, vagy vesz CFD-t részvény helyett.

 

A lista az idei tapasztalatokkal várhatólag hamarosan tovább bővül…;)Wink

4 év
382
0 0

Mi az ETF?

Szerző:

Mi az ETF?

Az ETF az Exchange Traded Fund rövidítése, amit magyarul tőzsdén kereskedett befektetési alapnak szoktunk fordítani, noha a tőzsdén kereskednek olyan alapokkal is, amelyek nem minősülnek ETF-nek.

A hagyományos befektetési alapok és az ETF-ek elve ugyanaz: lehetővé tenni azt, hogy a befektető egy kattintással ne csak egy adott értékpapírt (részvényt, kötvényt, stb.) vásároljon, hanem gyakorlatilag egy egész befektetési portfóliót. Az Erste Trader rendszerében csak ETF-eket lehet vásárolni,

Azaz nem egy adott vállalat részvényeit vásároljuk, hanem pl. a SPY ETF megvételével gyakorlatilag a S&P500 indexhez tartozó valamennyi vállalat részvényeiben lesz kitettségünk. Azaz egy kattintással egy olyan portfóliónk lett, amely eleve jól diverzifikált.

Így nem egy adott vállalat sorsától függ a befektetésünk értéke. Akár csődbe is mehet néhány, a befektetésünk értéke attól még emelkedhet, ha a többi vállalat jellemzően jól teljesít. Persze ez azt is jelenti, hogy a befektetésünk hozama nem lesz olyan kiugró, mint esetleg egy egyedi részvény esetében. A kockázat csökkentése ugyanis a várható hozamot is csökkenti – igaz, a veszteséget is kordában tartja.

Az ETF-univerzum kiváló lehetőség arra, hogy egy egész országot “megvegyünk” – hiszen lehet, hogy bízunk a török, vagy a maláj részvénypiac jó teljesítményében, de nem igazán vagyunk otthon abban, hogy a két piacon mely vállalatokat vegyünk meg.

Az ETF-ek megtalálhatóak a részvény és a CFD szekcióban egyaránt. Fontos különbség, hogy míg a CFD szekcióban tőkeáttétellel működnek és egyaránt játszhatunk emelkedésre és esésre (azaz felvehetünk eladási pozíciót), addig a részvény-szekcióban található ETF-ek alapesetben tőkeáttétel nélküliek (kivéve, ha az adott ETF eleve tőkeáttételesnek készült, ezt a “leveraged” szó jelzi) és kizárólag vételi pozíció alakítható ki.

Az Erste Trader rendszerében az ETF-ek így zöld színnel és “Eq” jelzéssel, valamint lila színnel és CFD felirattal egyaránt megtalálhatóak. Hogy hogyan találjátok meg, arról a “Hogyan kezdjük el” cikk tájékoztat.

Haladó traderek számára lehetőség van összetett stratégiák kialakítására is.

Pl. nem tudjuk, hogy a svájci részvénypiac merre fog haladni (esik, vagy emelkedik), de azt gondoljuk, hogy a Nestlé gyengében fog teljesít nála. Ekkor megvesszük a a svájci piacot leképező ETF-et (EWL:arcx) és ezzel egyidejűleg a Nestlé esésére játszunk a NESN:xvtx CFD eladásával, figyelve arra, hogy a CFD tőkeáttételes termék (és így kiszámítva, hogy mekkora tőkét kell a Nestlé CFD eladására mozgósítani, hogy fedezze az ETF-ünket). Ha a számításunk beválik, tehát a Nestlé árfolyama tényleg gyengébben teljesít, mint a svájci piac egésze, akkor az imént leírt ügylettel mindenképp nyereséget termelünk. (Természetesen figyelembe kell még vennünk pár tényezőt, pl. a CFD-k napon túli tartásának finanszírozási költségét).

A CFD-kről külön cikk készült.

4 év
386
0 0
1 / 2 oldal12
KEBA menü