banner

A kockázat kezeléséről

Szerző:
KEBA Admin

Bár szinte minden cikk hangsúlyozza, hogy az értékpapírok (de tulajdonképpen bármi más) kockázattal jár és így jól meg kell fontolni az ilyen jellegű befektetéseket, ebben a cikkben kifejezetten a kockázatkezelésről lesz szó.

De még mielőtt belevágnánk, fontos, hogy értsük: különböző befektetési filozófiák léteznek. A value (érték) szemléletű fundamentális elemzők egy vételi pozíciót akkor nyitnak meg, ha  –  mivel szerintük a vállalat jövője pozitív –  az adott értékpapír jelentős felértékelődési potenciállal bír és akkor adnak el, ha a vállalat jövője már kevésbé kedvező (vagy az árfolyamba már beárazódott a pozitív kép). A fundamentális elemzésről és annak módszereiről a “Szakmai videók” modulban tájékozódhattok bővebben, itt most csak annyi, hogy egy fundamentális elemző számára a kockázatkezelés mást jelent, mint egy technikai elemző számára.

Részvénykereskedésnél több stratégia is létezhet, itt a daytrade és swingtrade mellett mellett könnyen befutó lehet akár egy három hónapos “buy&hold stratégia” is. Azaz elképzelhető, hogy átmeneti veszteségek után az adott befektetés busás hozamot hoz. Itt “ki lehet ülni” a rossz időszakot, bízva egy jobb periódusban (ami vagy jön, vagy nem).

Azaz ha value szemléletben és hosszú távon gondolkozunk, akkor nem számít (persze, számít azért…) egy-egy árfolyamesés. Ha bízunk a vállalatban és az értékítéletünkben, akkor tartjuk, vagy még további vételeket eszközölünk. Buffett is így csinálja…..


A tőkeáttételes kereskedés során ugyanakkor a kockázatkezelésnek még nagyobb súlya van, mint a “sima” részvénykereskedésnél. Azaz aki CFD-kesekedésnél pl. a teljes tőkét teszi fel egy 50X-es tőkeáttételű “rulettre” és ráadásul nem használ stop losst (vagy a kockázatkezelés más módjait), az könnyen elveszítheti a teljes vagyonát és így már a verseny első részében kiszállhat a küzdelemből.

Így ha valaki daytraderkedik, ha valaki technikailag kereskedik, ha valaki tőkeáttétellel kereskedik (CFD-vel kereskedik), akkor számára kötelező olvasmány Vakmajom:

Ha csak egyszer is megsérted a stop loss könyörtelen betartásának szabályát, elveszett ember vagy. Nem azért, mert nem jöhet be egyszer, kétszer, tízszer, nem jöhet be akár évekig, és sosem sikerülhet épp e szabály áthágásával kimászni a csávából, hanem azért, mert életveszélyes megszokáshoz vezet. Nem azért rakom el a gyerek elől a kést, az ollót és a baltát, mert okvetlen levágja vele a kezét, hanem azért, mert esélyt sem akarok adni a jóvátehetelen katasztrófának

http://vakmajom.hu/?doc=stoploss

Nos, e kis bevezető után vágjuk bele….

A kockázatkezelés (risk management) célja a veszteség limitálása és így a tőke védelme. Ezt csinálhatjuk manuálisan, de az egyes kereskedési platformok biztosítanak számunkra programozott megoldásokat is.

A kockázatkezelés néhány módszere

1) A pozíció méretezése

A tőke védelmének legegyszerűbb módszere az, hogy előre eldöntjük, hogy  egy adott ügyletre az össztőkénk maximum mekkora részét szánjuk. Azaz pl. a 10 milliós tőke 10%-át fektetjük egy adott értékpapírba. A diverzifikáció a befektetések világában sokszor hasznosnak bizonyult már, ugyanakkor egy kereskedési versenyben nehéz úgy bekerülni a legjobbak közé, ha túlzottan óvatosak vagyunk. 

Amennyiben piramist építünk (azaz XYZ értékpapírból vásárolunk 1000 darabot, majd amikor az árfolyam emelkedik, még ráveszünk mondjuk 500-at, majd megint 250-et), akkor ügyelni kell arra, hogy ugyan több trade is volt, de mégis csak ugyanabból a papírból. A 2010-es verseny győztese piramisépítéssel jutott be az elődöntőbe.

2) A kockázat/hozam arányának mérlegelése.

A jövőt nem láthatjuk, de mégis spekulálunk. Pl. ABC részvény árfolyamának technikai elemzése során arra jutottunk, hogy a részvény 30 dollárt is emelkedhet, míg elképzelésünk szerint a STOP megbízásunkat (lásd lejjebb) szintjét 10 dollárral érdemes a jelenlegi árfolyam alá tenni. Ebben a helyzetben kedvező az arány. Fordított helyzetben viszont nem nyitunk pozíciót.

3) A STOP LOSS megbízás

Talán ez a legismertebb és legegyszerűbb módszer a veszteség limitálására. Az egyes kereskedési platformok felkínálják számunkra lehetőséget, hogy ún. feltételes megbízást is adjunk. Azaz vásárolunk Google részvényeket 511 dolláros áron, de egyből adhatunk egy feltételes megbízást is, hogy amennyiben az árfolyam lefelé indul és elér egy adott árszintet, akkor a részvénycsomagunk azonnal kerüljön eladásra.

A játékban használt ET-ben:

Kinagyítva:

A stop loss megbízás felett a take profit lehetőség látszik. Ezzel azt tudjuk biztosítani, hogy amennyiben az árfolyam a “jó” irányba megy és elér egy általunk beállított értéket, akkor a részvény automatikusan eladásra kerüljön.

Ugyanakkor sajnos a STOP megbízás használata nem is olyan egyszerű. Először is, hova rakjuk a STOP szintet? Nagyon mélyre nincs értelme, ha túl közelre állítjuk, akkor meg könnyen előfordulhat, hogy “kiráznak a pozíciónkból”, azaz az árfolyam egy pillanatra leszúr, a STOP megbízásunk aktiválódik, a részvényeink eladásra kerülnek, majd….majd az árfolyam köszöni szépen és megy tovább – feljebb. Nincs ennél dühítőbb!
Ha ez sokszor előfordul, akkor a sok kis veszteség elkezd tetemessé hízni, veszteséglimitálás ide, veszteséglimitálás oda. Azaz a STOP szint beállításánál vegyük figyelembe az árfolyam volatilitásának mértékét (azaz hogy mennyire “izgága”).

A tőként számára még komolyabb veszélyt jelentenek az ún. gap-ek. A gap magyarul rést jelent, mégpedig az előző napi záróár és az adott napi nyitóár közötti különbséget. Pl. egy rossz vállalati jelentés hatására lehet, hogy az árfolyam egy sokkal alacsonyabb szinten nyit másnap, sokkal alacsonyabb szinten, mit amilyen szintre beállítottuk a STOP szintünket. Így az előzetesen elgondolt, mondjuk 2%-os veszteségünk helyett lehet akár 20%-os is, ha pedig ez egy tőkeáttételes CFD volt, akkor….lehet, hogy game over.

 

 

Cikkkategóriák:
Trader oktatóanyagok

Mondja el véleményét

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

KEBA menü