A kezdők hibái

Ez a cikk azokat a tipikus hibákat összegzi, melyet a versenyzők, de egyben a kezdő kereskedők-befektetők is el szoktak követni. Sajnos a legtöbb dolgot a saját kárunkon tanulunk meg, ez nem kikerülhető, de legalább igyekezzünk csökkenteni a leendő (jelen esetben virtuális) veszteségeinket azzal, hogy tanulunk mások hibáiból.

Tipikus hibák:

1. Nem figyelünk oda a jutalékokra.

Az Erste Trader „Számla” fülének „Kereskedési feltételek” menüpontja alatt olvashatóak, hogy mennyi jutalékot kell fizetnünk az egyes tőzsdéken való tranzakciók után. Pl.  NYSE-en (New York-i tőzsde) ez 0,25%. Semmi, igaz? Viszont ott van a minimumdíj is, ami 15 USD. Azaz a jutalékszint a következő: 0,25%, DE minimum 15 USD. Azaz ha valaki 100 dollár összértékben vásárol részvényeket (pl. 5 db-ot egy 20 USD-s árfolyamú részvényből), akkor bizony a jutalékterhelése 15%! Ha később eladja, az megint 15 USD, azaz összesen 30 USD-t adott ki, ami már 30%.

Tanulság: úgy kell méretezni a pozíciót, hogy a jutalékterhelés ne legyen aránytalanul magas. Pl. ha 1000 dollárért vesztek, akkor már csak 1,5%-ra jön ki a 15 dolláros minimumdíj, ha 5000 dollárért, akkor már csak 0,3%-ra. Pont ezért kap minden csapat kb. 50 ezer dollár értékű forintot, azaz nyugodtan vásárolhattok nagyobb összegekért.

2. Stratégia nélkül kereskedünk.

Fontos, hogy a csapattagok megbeszéljék, hogy pl.

  • milyen termékekkel akarnak kereskedni
  • egy adott pozícióra mekkora a minimum és mekkora a maximum összeg
  • összesen hány darab pozíció legyen egyszerre
  • a veszteség-minimalizáló megbízást (stop-loss) hogyan állítsák be
  • adott pozíción mekkora a profitcél (célár) és mi történjen, ha azt elérték

Enélkül előbb-utóbb kapkodás lesz. Sőt, előfordult már az is, hogy egy adott csapat egyik tagja éppen vett, míg a másik éppen eladta – ugyanazt az értékpapírt…:)

3. Olyan termékkel kereskedünk, amit nem értünk

Elég komoly hiba, ha valaki úgy megy bele egy tőkeáttételes kereskedésbe, hogy nem érti annak a lényegét, annak működését. Olyan termékekkel kereskedjünk, amelynek értjük a működését. A komplexebb termékek kapcsán előbb nagyon alaposan tájékozódjunk.

4. Nem nézünk rá hosszú ideig a számlánkra.

Dühítő tud lenni, amikor is egy 50%-os nyereségben lévő jelentős pozíciót nem zártunk le és mikor belépünk, már csak +7%-on vagyunk. (Volt már példa arra is, hogy Karácsony előtt egy csapat a 2. helyen állt, utána pedig a lista végén.)

A számlán lévő értékpapírjaink mozgásának követéséhez persze nem feltétlenül kell mindig belépni az Erste Trader rendszerbe, az árfolyamokat máshol is nyomon lehet követni. A lényeg, hogy képben legyünk és ha kell, cselekedni tudjunk.

5. Túl sokat kereskedünk.

Nem beszélve arról, hogy így sok-sok jutalékkal gazdagítjuk a rendszert, nem biztos, hogy 1000 trade-del nagyobb hozamot ér el valaki, mint 20-szal. Másrészt ott az iskola, ott a szabadidő, ezekre is kell időt hagyni…

6. Félelem és mohóság

Sajnos ezekkel az érzésekkel nehéz mit kezdeni, hiszen az ember ősi tulajdonságai. Mégis, a tőzsdei kereskedés során ezek azok az érzések, amelyek miatt a nyereségeink korlátozottak, a veszteségeink viszont óriásiak lehetnek.

Jellemző pl., hogy a befektető adott pozíción +5%-on áll és inkább gyorsan lezárja („jobb a biztos” alapon), miközben a pozíciót hagyhatná még. Másfelől, ha -5%-on áll, inkább reménykedik abban, hogy „majd csak visszamegy” és nem vágja el a veszteséget, ami csak nő és nő…

A probléma az persze, hogy sok esetben valóban érdemes várni, hiszen gyakori, hogy egy-egy kisebb esés után az árfolyam szárnyalni kezd.

A dilemma talán úgy oldható fel, hogy előre elhatározzuk, hogy adott pozíciónál alkalmazunk-e stop-losst (azaz egy adott szintnél mindenképp eladunk, illetve pozíciót zárunk), vagy nem. Sőt, esetleg inkább „hígítunk”, azaz a veszteséges pozícióra „ráveszünk”. Ez utóbbi kétélű fegyver: bejöhet, de ha a paripa mégsem fut olyan jól, mint ahogy mi hittük, akkor tovább fokozódhat a veszteségünk.

7. Szerelmesek leszünk egy adott vállalatba

Gyakori hiba, hogy egy adott vállalat iránti rajongás miatt kezdjük el venni a részvényeit is. Holott nem feltétlenül mozog úgy az árfolyam, mint amennyire szeretjük a vállalat termékeit. Az is gyakori, hogy ha egy részvény, amelyből korábban jól bevásároltunk és az árfolyama éppen komoly pluszban van, azt elkezdjük szeretni és szinte semmi pénzért sem válnánk meg tőle („hiszen korábban bizonyított már”). Nehéz dolog, de érzelemmentesen érdemes viszonyulni még ahhoz a részvényhez is, amelyet az a vállalat bocsátott ki, amelynek termékeit esetleg minden nap eszegetjük. Azért ez nem mindig könnyű… 🙂

8. Nem gyakorlunk a verseny kezdete előtt

Célszerű már a verseny kezdete előtt kipróbálni a felületet, végigkattintgatni a füleket, kipróbálni a kereskedést. Bosszantó ugyanis, ha valaki már az „éles” körülmények között nyom véletlenül az eladás gombra a vétel helyett, vagy vesz CFD-t részvény helyett.